Pesti Srácok

Itt az Európai Bizottság semmit nem érő "visszatoloncolós" listája

Itt az Európai Bizottság semmit nem érő "visszatoloncolós" listája

Az Európai Bizottság javaslatot tett több olyan származási ország biztonságossá nyilvánítására, ahová vissza lehet toloncolni az illegális bevándorlókat. Mielőtt még felcsillan bennünk a remény, hogy esetleg az Európai Unió végrehajtó szerv végre ráébredt arra, hogy uniós polgárainak biztonsága és jóléte fontosabb, mint az afrikai vagy közel-keleti – illegális – migránsok garmadája, gyorsan nézzük is meg, hogy melyek azok az országok, amelynek állampolgárait vissza lehet toloncolni.

A "visszatoloncolós" listán szerepel

Koszovó, Banglades, Kolumbia, Egyiptom, India, Marokkó és Tunézia

. Tehát nem Szíria, Irak vagy Afganisztán, amely országokból a legtöbb migráns áramlik be - illegálisan - az Európai Unióba.

Ezen túl a brüsszeli testület azt a tájékoztatást adta, amely szerint egyes uniós tagállamok már rendelkeznek "kitoloncolós" nemzeti listákkal. Tehát a készülő EU-s lista kiegészítené ezeket, és egységesebb alkalmazást tenne lehetővé, valamint lehetővé tenné, hogy a felsorolt országokból érkezők menedékkérelmeit gyorsított eljárásban kezeljék, mivel azok nagy valószínűséggel elutasításra kerülnek, és így elősegítheti a gyors visszatoloncolásukat. Az Európai Bizottság tervezete így valójában egy "nesze semmi, fogd meg jól" lista lesz, amellyel a Bizottság semmiben sem fog eltérni az eddigi irányvonalától.

A bizottság álláspontja a továbbiakban már csak az EU-csatlakozásra pályázó országokra tér ki, amelyek - a Bizottság véleménye szerint elvi alapon - megfelelnek a biztonságos származási országok kritériumainak tekintettel arra, hogy az uniós tagsághoz vezető folyamat során elkötelezettek a demokratikus intézmények megszilárdítása, a jogállamiság, az emberi jogok, valamint a kisebbségek tisztelete és védelme iránt. Ezeket az országokat pedig csak kivételes esetekben lehet eltávolítani a biztonságos származási országok listájáról, például ha az adott országban erőszakos konfliktus van, és az uniós tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács szankciókat vezet be vele szemben, vagy ha az onnan érkező menedékkérelmek uniós elismerési aránya meghaladja a 20 százalékot. A biztonságos származási országok uniós listája a jövőben bővíthető vagy módosítható, ami azt jelenti, hogy ha egy ország már nem felel meg a kritériumoknak, lekerülhet vagy felfüggeszthető a listáról.

PestiSracok facebook image

A bizottság közleménye hangsúlyozta: a biztonságos származási ország kijelölése nem jelent automatikus biztonsági garanciát az adott ország minden állampolgára számára. A tagállamoknak minden menedékkérelmet egyedileg kell elbírálniuk, függetlenül attól, hogy az érintett személy biztonságosnak nyilvánított országból érkezik-e. Azonban a Bizottságnak ezt a javaslatát még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Forrás/Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.