Pesti Srácok

Itt az Európai Bizottság semmit nem érő "visszatoloncolós" listája

Itt az Európai Bizottság semmit nem érő "visszatoloncolós" listája

Az Európai Bizottság javaslatot tett több olyan származási ország biztonságossá nyilvánítására, ahová vissza lehet toloncolni az illegális bevándorlókat. Mielőtt még felcsillan bennünk a remény, hogy esetleg az Európai Unió végrehajtó szerv végre ráébredt arra, hogy uniós polgárainak biztonsága és jóléte fontosabb, mint az afrikai vagy közel-keleti – illegális – migránsok garmadája, gyorsan nézzük is meg, hogy melyek azok az országok, amelynek állampolgárait vissza lehet toloncolni.

A "visszatoloncolós" listán szerepel

Koszovó, Banglades, Kolumbia, Egyiptom, India, Marokkó és Tunézia

. Tehát nem Szíria, Irak vagy Afganisztán, amely országokból a legtöbb migráns áramlik be - illegálisan - az Európai Unióba.

Ezen túl a brüsszeli testület azt a tájékoztatást adta, amely szerint egyes uniós tagállamok már rendelkeznek "kitoloncolós" nemzeti listákkal. Tehát a készülő EU-s lista kiegészítené ezeket, és egységesebb alkalmazást tenne lehetővé, valamint lehetővé tenné, hogy a felsorolt országokból érkezők menedékkérelmeit gyorsított eljárásban kezeljék, mivel azok nagy valószínűséggel elutasításra kerülnek, és így elősegítheti a gyors visszatoloncolásukat. Az Európai Bizottság tervezete így valójában egy "nesze semmi, fogd meg jól" lista lesz, amellyel a Bizottság semmiben sem fog eltérni az eddigi irányvonalától.

A bizottság álláspontja a továbbiakban már csak az EU-csatlakozásra pályázó országokra tér ki, amelyek - a Bizottság véleménye szerint elvi alapon - megfelelnek a biztonságos származási országok kritériumainak tekintettel arra, hogy az uniós tagsághoz vezető folyamat során elkötelezettek a demokratikus intézmények megszilárdítása, a jogállamiság, az emberi jogok, valamint a kisebbségek tisztelete és védelme iránt. Ezeket az országokat pedig csak kivételes esetekben lehet eltávolítani a biztonságos származási országok listájáról, például ha az adott országban erőszakos konfliktus van, és az uniós tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács szankciókat vezet be vele szemben, vagy ha az onnan érkező menedékkérelmek uniós elismerési aránya meghaladja a 20 százalékot. A biztonságos származási országok uniós listája a jövőben bővíthető vagy módosítható, ami azt jelenti, hogy ha egy ország már nem felel meg a kritériumoknak, lekerülhet vagy felfüggeszthető a listáról.

PestiSracok facebook image

A bizottság közleménye hangsúlyozta: a biztonságos származási ország kijelölése nem jelent automatikus biztonsági garanciát az adott ország minden állampolgára számára. A tagállamoknak minden menedékkérelmet egyedileg kell elbírálniuk, függetlenül attól, hogy az érintett személy biztonságosnak nyilvánított országból érkezik-e. Azonban a Bizottságnak ezt a javaslatát még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Forrás/Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.