Pesti Srácok

Az új jogrendszer támogatja a gazdasági versenyképességet – A digitalizációról vitáztak a parlamentben

Az új jogrendszer támogatja a gazdasági versenyképességet – A digitalizációról vitáztak a parlamentben

A jogi személyek nyilvántartásáról, valamint a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájával kezdte munkáját az Országgyűlés péntek délelőtt.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter a jogi személyek nyilvántartásáról, valamint a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslatokat ismertetve jelezte, a javaslatok szorosan kapcsolódnak a közhiteles nyilvántartásokról szóló, néhány hónapja elfogadott törvényhez.

Hangsúlyozta: a gazdasági versenyképességet a jogrendszernek is támogatnia kell, és egy ilyen, jól kialakított rendszerben nagyon fontos szerepe van a digitalizációnak, amelynek meg kell jelennie a nyilvántartások rendszerében és a jogalkalmazás területén is. Hozzátette: ehhez alkalmazkodnia kell a cégnyilvántartási rendszernek is.

PestiSracok facebook image

– mondta.

Az új rendszerben kettéválnak az eljárások: lesznek közigazgatási típusú automatikus és teljes eljárások. Az automatikus eljárások során, aki besétál egy ügyvédi irodába, mire kijön onnan, a kezében tarthatja a cégét bejegyző végzést, így másnap meg tudja kezdeni a tevékenységét. Ennek a gazdaság működése és versenyképessége szempontjából óriási jelentősége van, hiszen az eljárás nemcsak gyors, de a földrajzi távolságokat is eltünteti.

Ugyanakkor lehetőség lesz a teljes eljárás választására is. Ennek különösen a civil szervezetek esetén van jelentősége, amelyek nem feltétlenül tudják finanszírozni az automatikus döntéshozatali eljárás ügyvédi költségeit.

– mondta, hozzátéve, hogy az automatikus bejegyzési eljárás működtetéséhez egy viszonylag kicsi, a cégbíróságok rendszerénél jóval kisebb létszámú szervezet szükséges.

A másik, a végelszámolásról szóló javaslat a végelszámolással, illetve kényszertöréssel kapcsolatos eljárásokat gondolja át. Ezek az eljárások továbbra is bírósági hatáskörben maradnak.

A végelszámolásra két év áll majd rendelkezésre, ami meghosszabbítható, ugyanakkor egy új szabály értelmében minden esetben elláthatják majd vezető tisztségviselők is a végelszámolói szerepkört, nem kell feltétlenül végelszámolót kijelölni.

Ugyancsak új szabályként említette, hogy végelszámolási eljárás eredménytelensége esetében a végelszámolás egyszerűen megszűnik, tehát nem fordul át kényszertörlési eljárásba, ennek megfelelően a gazdasági társaság tovább működhet.

Tuzson Bence összegzése szerint a két törvényjavaslat beterjesztésekor átfogóan és nagyon alaposan elemezték a jelenlegi jogi és gazdasági folyamatokat, és ezeket egymáshoz rendelve, felkészülve a mesterséges intelligencia belépésére a jogi folyamatokba egy olyan konstrukciót alkottak, amely segíti Magyarország versenyképességét.

A DK-s Földi Judit azt mondta, hogy a javaslatok átfogó reformokat irányoznak elő, amelyeknek az egyik legfontosabb eleme, hogy a nyilvántartás vezetésének feladata a bíróságoktól egy új, központi közigazgatási hatósághoz kerülne

– osztotta meg meglátásait.

– közölte.

Apáti István (Mi Hazánk) a változtatás szükségességével egyetértett, annak irányával azonban nem.

– jelezte.

Kétségtelennek nevezte, hogy egységesíteni kell a nyilvántartást, úgy vélte azonban, érdemesebb lenne ezt meghagyni a bíróságoknál egy új állami hatóság létrehozása helyett.

Forrás: MTI

Kiemelt kép: Tuzson Bence. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)