Szijjártó Péter: a lengyel külügyminiszter ukrán propagandával támadta Magyarországot
Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni Ukrajna magyarellenes rágalomhadjáratát, amelynek célja, hogy ellehetetlenítsék a véleménynyilvánító szavazást Kijev európai uniós csatlakozásáról - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Antalyában.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO informális külügyminiszteri szintű ülését követően kiemelte, hogy "sorosista, magyargyűlölő" lengyel kollégája, aki "az egyik legháborúpártibb politikus Európában" most "papagáj módjára ismételte el mindazokat a vádakat, amelyeket az ukrán lejárató kampány elemeiként az elmúlt napokban, az elmúlt hetekben hallhattunk".
Természetesen a lengyel külügyminiszter vádjait határozottan visszautasítottam, és világossá tettem, hogy itt egy Magyarországgal szemben zajló lejárató kampányról van szó
- tudatta.
Ukrajnában a magyarellenes propaganda folyamatosan erősödik, és látszik, hogy ezt a magyarellenes rágalomhadjáratot Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni, és világos, hogy mindez most azért zajlik, hogy ellehetetlenítsék a magyar emberek véleménynyilvánítását Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban
- tette hozzá.
Ezért is kérek mindenkit, hogy vegyen részt a Voks 2025 szavazáson, s ne engedjük, hogy Brüsszelben, Varsóban vagy Kijevben dönthessenek a magyar emberek feje fölött Ukrajna európai uniós tagságáról
- folytatta.
Szijjártó Péter közölte, hogy a júniusi NATO-csúcstalálkozó előkészítéseként hosszasan vitáztak arról a javaslatról, amelynek értelmében a bruttó nemzeti termék (GDP) öt százalékára kellene emelni a tagok védelmi költségvetését.
Aláhúzta, hogy egyelőre a korábban előírt, kétszázalékos szintet is csak húsz tagállam érte el stablian a harminckettő közül, de ettől függetlenül jogos egy újabb célkitűzés meghatározása, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt években sok szövetséges átadta a fegyverarzenálja egy jelentős részét Ukrajnának, így a NATO védelmi képességei összességében rendkívül meggyengültek.
Rámutatott, hogy Magyarország 2023 óta folyamatosan teljesíti a katonai büdzsére vonatkozó célokat, sőt ezen források 45 százalékát fejlesztésekre fordítja, ami az ötödik legmagasabb arány a NATO-ban.
Tehát mi, magyarok készen állunk arra, hogy Magyarország védelméhez és a szövetség védelméhez szükséges lépéseket megtegyük
- szögezte le.
Viszont fontosnak nevezte annak a tisztázását, hogy a NATO nem támadási, hanem védelmi szövetség, s "amikor védelemről beszélünk, akkor a saját védelmünkről beszélünk, nem valamilyen külső szereplő védelméről".
Ukrajna védelme az nem a szövetség, nem a közösség, nem a NATO védelmét jelenti. Ukrajna jelenleg a veszélyt jelenti
- figyelmeztetett.
Majd hangsúlyozta, hogy ha Ukrajna miatt közvetlen konfrontáció törne ki a NATO és Oroszország közt, az a harmadik világháborút jelentené, ezért itt van az ideje az eddigi "vörös vonalak" megerősítésének, azaz világossá kell tenni, hogy el kell kerülni a konfliktus ilyen irányú kiterjedését.
A miniszter úgy vélekedett, hogy ennek fényében az riasztó, hogy ezúttal is több kollégája beszélt arról, hogy még több pénzt és még több fegyvert kell küldeni Ukrajnának.
Magyarország továbbra sem küld sem fegyvert, sem pénzt Ukrajnába. Mi megvédjük Magyarországot, mi nem tartjuk Magyarország biztonsági érdekeivel egyezőnek, hogy a szomszédságban egy egymilliós hadsereg finanszírozását mi lássuk el
- jegyezte meg.
Azt is világossá kell tenni, hogy Ukrajna nem értünk, hanem magáért harcol, bármily hősiesen is teszi
- fogalmazott.
Vezetőkép: MTI
