"Apuci" hasít, Brüsszel vonyít - Ez történik a hágai NATO-csúcson (Élő!)
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály
Elkezdődött a NATO-csúcs Hágában. Ugyan már kedden megnyitották a kapukat a katonai szövetség képviselői előtt, a találkozó lényegi részéről szerdán döntenek majd. Fő témái között a védelmi képességek és elrettentőerő, a védelmi kiadások drasztikus növelése és az ukrajnai háború vannak. A csúcs központi figurája egyértelműen Donald Trump, egyrészt az adott ország GDP-jének öt százalékában határozná meg a katonai kiadásra fordított költségeket 2035-ig, másrészt számot ad az iráni bombázásról, és a jövőbeli tervekről. Kövesse velünk élőben a NATO-csúcstalálkozót!
Orbán Viktor: Nagy előrelépés a NATO-csúcs
Orbán Viktor előrelépésnek nevezte a NATO-csúcsot, amiért például nem Ukrajna tagsága volt a központi téma.
"Tavaly óta nagyot fordult a világ és vele a NATO. Trump elnök úr érkezése óta az új háborúk rövidebbek, a régiekből pedig fogy a lendület. Ma nem Ukrajna NATO-tagságáról, hanem a szövetség megerősítéséről és a háború lezárásáról tárgyaltunk. Nagy előrelépés!"
A britek száz védelmi rakétát ígérnek Ukrajnának
Keir Starmer, az Egyesült Királyság munkáspárti miniszterelnöke szerint a NATO-tagok megállapodtak egy olyan csomagban, amely új védelmi kiadási kötelezettségvállalásokkal "minden eddiginél erősebbé teszi a NATO-t."
Hozzátette, hogy az Egyesült Királyság védelmi kiadásai 2027-re el fogják érni a GDP legalább 4,1 százalékát, „amivel biztonságban tartják a brit népet és erősítik vezető szerepünket a NATO-ban”.
Keir Starmer ezután ismertette az Ukrajnának tett ígéretek egy részét.
Azt mondja, hogy az Egyesült Királyság ezen a héten bejelentette, hogy „több száz védelmi rakétát” fog biztosítani Ukrajna védelmére.
Ezt a befagyasztott orosz vagyonból fogjuk finanszírozni, ahelyett, hogy a brit adófizetők fizetnék
– mondja.
Starmer azt hangoztatta, hogy ez a befektetés az Egyesült Királyságnak is előnyös lehet, mivel „munkahelyteremtő gépezetté” válhat, majd kijelentette, hogy az ország elkötelezte magát új, nukleáris fegyverek hordozására alkalmas F35A vadászgépek vásárlása mellett.
„Ez a Királyi Légierő (RAF) három évtizedes visszatérését jelzi a nukleáris elrettentéshez. A NATO iránti elkötelezettségünk megingathatatlan”
– hangoztatta.
Elfogadták a GDP-arányos emelést
A NATO mind a harminckét tagállama elfogadta Rutte javaslatát, amely szerint a tagállamok bruttó hazai termékének öt százalékát a katonai védelmi kiadásokra kell fordítania. A drasztikus emelés 2035-ig lesz érvényben.
Ezután egy újabb sajtótájékoztatón Rutte azzal kezdte beszédét, hogy felvázolja, mire fogják költeni a tagállamoktól szedett pénzt. Többsége, azaz 70 százaléka "alapvető védelemre” megy, amellyel finanszírozzák majd a NATO-hadseregeket és a szükséges felszereléseket, 30 százalékát pedig a biztonságot támogató beruházásokra fordítanak.
„Minden szövetségesünk egyetért abban, hogy fel kell lépnünk a biztonságunk érdekében”
– mondja Rutte.
Hozzátette, hogy Donald Trump elnök egyértelművé tette, az Egyesült Államok „elkötelezett a NATO mellett”, de az európai tagállamoktól és Kanadától azt várja el, hogy „többet tegyenek a nehéz munkából” a katonai szövetségért.
Ismét "nagyot" mondott az EU főképviselője
"Az Európai Unió meghallgatta Trump elnököt, és mindenki többet tesz az európai védelmi kiadások növelése érdekében"
– nyilatkozta Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője az Euronewsnak.
A főképviselő szerint a védelmi kiadások növelése a legjobb módszer Vlagyimir Putyin orosz elnök agressziójának elhárítására.
Arról viszont Kallas nem beszélt, hogy más-e az álláspontja az Egyesült Államoknak és Európának az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
„Nem látok Putyin fejébe, de visszatekintve az eddigi tevékenységére, ő az erőből ért. Ha többet fektetünk a védelembe, erősebbek leszünk, és ez nem provokálja őt. A gyengeség provokálja: ha azt gondolja, hogy ő az erősebb, és meg tudja nyerni ezt a háborút, akkor háborút fog indítani, de ha látja, hogy mi vagyunk az erősebbek, akkor nem néz felénk”
– jelentette ki a főképviselő.
Párhuzam Nagasakival és Hirosimával
Az amerikai elnök szerdán párhuzamot vont az Irán elleni hétvégi légicsapásai és az Egyesült Államok japán atomfegyver-bevetése között, kijelentve, hogy mindkettőt háborúk sikeres lezárására használták.
„Nem akarok Hirosimával és Nagaszakival példálózni, de lényegében ugyanaz vetett véget annak a háborúnak. Ha nem iktatjuk ki őket, akkor most harcolnának”
– mondta Trump.
"Apucinak kemény szavakat kell használnia!"
A találkozó csúcspontját egyértelműen Mark Rutte NATO-főtitkár és Donald Trump tárgyalása adta, amelyen elsősorban az Izrael és Irán közötti konfliktus került szóba.
Trump a háborús feleket „iskolaudvaron verekedő gyerekekhez” hasonlította.
„Úgy verekednek, mint az ördög. Megállíthatatlanok. Hagyd őket verekedni úgy két-három percig! Akkor könnyebb szétválasztani őket”
– mondta.
Trump nem olyan rég kikelt magából, és azt mondta Irán és Izrael háborúskodásáról:
„Olyan régóta harcolnak, hogy már azt sem tudják, mi a f*szt csinálnak.”
A fenti megjegyzésre utalva Rutte frappánsan fogalmazott:
„Apucinak erős nyelvezetet, időnként egy bizonyos szót kell használnia. ”
Egyébként Rutte korábban is dicsérte Donald Trumpot, amiért válaszcsapást intézett Iránhoz a hétvégén.
„Ez valóban rendkívüli volt, és valami olyasmi, amit senki más nem mert megtenni”
– írta a NATO-főtitkár.
Rutte arról is beszélt, hogy növelik a tagállamok kötelező katonai kiadásait a GDP-jük 5 százalékára.
„Ma úgy döntünk, hogy 5 százalékra váltunk. Meg kell védenünk magunkat az ellenségeinktől, de azért is, mert igazságos, ha egyenlően osztozunk a terhekben az Egyesült Államokkal.”
Az amerikai elnökhöz közvetlenül fordulva a NATO főtitkára hozzátette:
„Ez nem történt volna meg, ha Önt nem választották volna meg 2016-ban, majd nem választották volna újra tavaly... ezért szeretném megköszönni.”
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár, Recep Tayyip Erdogan török elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Mette Frederiksen dán kormányfő, Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, Edi Rama albán miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte, a NATO főtitkára az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján Tiranában 2025. május 16-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály.
