Pesti Srácok

Dánia szigorúbb uniós migrációs politikát szorgalmaz az uniós elnökség alatt

Dánia szigorúbb uniós migrációs politikát szorgalmaz az uniós elnökség alatt
Fotó: Liselotte Sabroe/MTI/EPA/Ritzau

Dánia július elsején kezdődő európai uniós soros elnöksége alatt szigorúbb uniós szintű szabályozást fog szorgalmazni, többek között a menekültügy és a jogorvoslati eljárások terén. Sőt, a dánok annyira elkötelezettek, hogy az emberi jogokról szóló európai egyezmény újraértelmezését is szeretnék elérni.


A migrációs politika "összefügg a biztonsággal, vagyis olyan Európára van szükségünk, amely biztonságosabb, stabilabb és szilárdabb, és ez nem igazán valósul meg, ha nem tartjuk kordában az Európába irányuló áradatot" - mondta Marie Bjerre dán Európa-ügyi miniszter, amikor ismertette az ország prioritásait az EU-elnökségre, amelyet kedden vesz át Lengyelországtól.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt reméli, hogy uniós konszenzus alakul ki a menekültügyi eljárások Európán kívülre helyezésével, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek hatályának korlátozásával kapcsolatban. "Új megoldásokra van szükségünk ahhoz, hogy csökkentsük az Európába irányuló beáramlást, és hatékonyan küldjük vissza azokat, akiknek nincs joguk az országunkban maradni" - mondta Friedrich Merz német kancellárral közös sajtótájékoztatóján, aki dicsérte a dán "modellt".

Dánia, ahol a külföldi származású lakosok száma az 1985-ös 3,3 százalékról 2025-re 16,3 százalékra emelkedett, azt mondja, hogy a bevándorlók számát korlátozni kell, hogy megőrizze bőkezű, "a bölcsőtől a sírig" tartó jóléti rendszerét. Ugyanakkor a külföldi munkaerő iránti igény megugrott, a munkavállalási engedélyek száma kevesebb mint egy évtized alatt megduplázódott, bár ezeket gyorsan vissza lehet vonni.

A Dániában tartózkodó menekültek egy évre szóló, megújítható tartózkodási engedélyre jogosultak, és arra ösztönzik őket, hogy térjenek haza, amint a hatóságok úgy ítélik meg, hogy már nincs szükségük biztonságos menedékre.

A "nulla menekült" politikát szorgalmazó Dánia a menekültügyi eljárást egy Európán kívüli országba kívánja áthelyezni. Az ország 2024-ben 860 menekültet fogadott be, 13-szor kevesebbet, mint 2015-ben. Két évvel ezelőtt a kormány leállította a menedékkérelmek esetleges harmadik országbeli feldolgozására és a menedékkérők ott tartására vonatkozó terveit, hogy megpróbáljon közös megoldást találni az Európai Unióval.

Dánia nemrégiben csatlakozott Olaszországhoz és hét másik országhoz, hogy az emberi jogokról szóló európai egyezmény újraértelmezését kérje a migrációs politika megváltoztatásának lehetővé tétele érdekében, azzal érvelve, hogy a szöveg néha "a rossz embereket" védi.

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!