Pesti Srácok

Dánia szigorúbb uniós migrációs politikát szorgalmaz az uniós elnökség alatt

Dánia szigorúbb uniós migrációs politikát szorgalmaz az uniós elnökség alatt
Fotó: Liselotte Sabroe/MTI/EPA/Ritzau

Dánia július elsején kezdődő európai uniós soros elnöksége alatt szigorúbb uniós szintű szabályozást fog szorgalmazni, többek között a menekültügy és a jogorvoslati eljárások terén. Sőt, a dánok annyira elkötelezettek, hogy az emberi jogokról szóló európai egyezmény újraértelmezését is szeretnék elérni.


A migrációs politika "összefügg a biztonsággal, vagyis olyan Európára van szükségünk, amely biztonságosabb, stabilabb és szilárdabb, és ez nem igazán valósul meg, ha nem tartjuk kordában az Európába irányuló áradatot" - mondta Marie Bjerre dán Európa-ügyi miniszter, amikor ismertette az ország prioritásait az EU-elnökségre, amelyet kedden vesz át Lengyelországtól.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt reméli, hogy uniós konszenzus alakul ki a menekültügyi eljárások Európán kívülre helyezésével, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek hatályának korlátozásával kapcsolatban. "Új megoldásokra van szükségünk ahhoz, hogy csökkentsük az Európába irányuló beáramlást, és hatékonyan küldjük vissza azokat, akiknek nincs joguk az országunkban maradni" - mondta Friedrich Merz német kancellárral közös sajtótájékoztatóján, aki dicsérte a dán "modellt".

Dánia, ahol a külföldi származású lakosok száma az 1985-ös 3,3 százalékról 2025-re 16,3 százalékra emelkedett, azt mondja, hogy a bevándorlók számát korlátozni kell, hogy megőrizze bőkezű, "a bölcsőtől a sírig" tartó jóléti rendszerét. Ugyanakkor a külföldi munkaerő iránti igény megugrott, a munkavállalási engedélyek száma kevesebb mint egy évtized alatt megduplázódott, bár ezeket gyorsan vissza lehet vonni.

A Dániában tartózkodó menekültek egy évre szóló, megújítható tartózkodási engedélyre jogosultak, és arra ösztönzik őket, hogy térjenek haza, amint a hatóságok úgy ítélik meg, hogy már nincs szükségük biztonságos menedékre.

A "nulla menekült" politikát szorgalmazó Dánia a menekültügyi eljárást egy Európán kívüli országba kívánja áthelyezni. Az ország 2024-ben 860 menekültet fogadott be, 13-szor kevesebbet, mint 2015-ben. Két évvel ezelőtt a kormány leállította a menedékkérelmek esetleges harmadik országbeli feldolgozására és a menedékkérők ott tartására vonatkozó terveit, hogy megpróbáljon közös megoldást találni az Európai Unióval.

Dánia nemrégiben csatlakozott Olaszországhoz és hét másik országhoz, hogy az emberi jogokról szóló európai egyezmény újraértelmezését kérje a migrációs politika megváltoztatásának lehetővé tétele érdekében, azzal érvelve, hogy a szöveg néha "a rossz embereket" védi.

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)