Pesti Srácok

Még a lengyelek is elutasítják Ukrajna EU-csatlakozást

Még a lengyelek is elutasítják Ukrajna EU-csatlakozást

A jelek szerint kezd alábbhagyni Lengyelországban a háborús pszichózis, és az oroszellenességet szépen, lassan leváltja a reális gondolkodás. Erre utal legalábbis az, hogy a legfrissebb mérések szerint már a lengyelek többsége sem látná szívesen Ukrajnát az Európai Unióban. Ehhez valószínűleg a Tusk-kormány elvakult háborúpártisága is hozzájárult, hiszen az országban már azt is komoly aggodalmak övezik, hogy a liberális vezetők esetleg lengyel katonákat küldenének a frontra.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint egyre több közép-európai ország lakosa utasítja el Ukrajna uniós csatlakozását. Magyarországon is többségben vannak az ellenzők, amit az elemzésük szerint a Voks2025 szavazás eredményei, valamint az Ukrajnával kapcsolatos vitás ügyek, például Ruszin-Szendi Romulusz kijelentései is megerősítenek. A magyarok 60 százaléka szerint nem elfogadható, ha a Honvédség vezérkari főnöke Ukrajnát dicséri, míg a Tisza Párt szavazói megosztottabbak ebben a kérdésben.

A Nézőpont Intézet friss kutatása szerint fordulat látszik a közép-európai országok közvéleményében Ukrajna EU-tagságáról. Az Ukrajnához közeli államokban mostanra többségbe kerültek azok, akik ellenzik, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz. Még Lengyelországban is – ahol korábban szinte mindenki támogatta Kijevet – ma már többen utasítják el az ukrán csatlakozást. Nem véletlen, hogy a lengyel elnökválasztási kampányban is megjelent a háborúval kapcsolatos félelem: egyesek a liberális kormány miatt már arról beszélnek, hogy esetleg lengyel katonák is eleshetnek a fronton.

Tusk magyar elvtársai ebből sem tanulnak

A magyar társadalom is elutasító Ukrajna uniós tagságával szemben. A Nézőpont Intézet szerint ezt igazolja a Voks2025 nevű véleménynyilvánító szavazás. Sokan érdeklődnek a téma iránt, főleg néhány korábbi ügy miatt: például az ukrán elnök egy magyar lapban megfogalmazott bírálata, amit sokan zsarolásként értelmeztek, vagy amikor Ruszin-Szendi Romulusz, a Honvédség akkori vezérkari főnöke a „Dicsőség Ukrajnának!” köszöntést használva állt ki Ukrajna mellett. A Nézőpont arra is kíváncsi volt, mit gondolnak a magyarok arról, ha a volt vezérkari főnök nyilvánosan dicséri Ukrajnát. Az eredmények szerint ez a téma is megosztja az embereket, de a többségük elutasító. A felnőttek 60 százaléka szerint nem helyes, ha a magyar vezérkari főnök Ukrajnát dicséri. Mindössze 29 százalék gondolja úgy, hogy ez elfogadható. A pártpreferencia is sokat számít. A Fidesz-szavazók szinte teljesen elutasítják az ilyen kijelentéseket – csak 4 százalékuk szerint nem probléma. A Tisza Párt hívei viszont inkább támogatóak: 56 százalékuk elfogadja Ukrajna dicséretét, 28 százalékuk viszont nem. Ez hasonló arány, mint amikor a Tisza korábban kiállt Ukrajna EU-tagsága mellett – akkor szavazóik 58 százaléka volt támogató.

Fotó: AFP/Wojtek Radwanski; (Ukránellenes lengyel tüntetés januárban, ahol Ursula von der Leyent kaszásként ábrázolják. Egyre több lengyel szakítana a Tusk-Kaczyński-féle Ukrajna-barát politikával)

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)