Megkezdődött az Európai Tanács Ukrajnával, Közel-Kelettel és migrációval foglalkozó ülése
Zelenszkij a pácban
Megkezdődött az Európai Tanács Ukrajnával, Közel-Kelettel, migrációval és a versenyképességgel foglalkozó ülése, az uniós tagállamok vezetői az Ukrajnának nyújtott további támogatásról és az európai védelemről is megbeszélést folytatnak Brüsszelben. Az EU-csúcs természetesen újabb próbálkozás az ukrán követelőzésekhez is.
A kétnaposra tervezett találkozón, az EU-csúcs keretében a tagországok állam-, illetve kormányfői mindenekelőtt meghallgatják videókapcsolaton keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki számot ad Oroszország Ukrajna elleni háborújának fejleményeiről. A tagállami vezetők megvitatják, hogy miként lehet tovább támogatni a békére irányuló erőfeszítéseket, többek között - egy újabb szankciós csomag elfogadása útján - nagyobb nyomást gyakorolni Oroszországra egy érdemi tűzszünet elfogadása és a tárgyalások iránti valódi akarat kinyilvánítása érdekében. Foglalkozni fognak Ukrajna uniós csatlakozásának folyamatával. A csúcstalálkozó napirendjén szerepel továbbá Moldova uniós csatlakozási folyamatának támogatása is, valamint a nyugat-balkáni országok uniós tagság érdekben kifejtett reformtörekvéseinek áttekintése.
A tagállami vezetők foglalkoznak a legújabb közel-keleti fejleményekkel, köztük a gázai humanitárius helyzettel és az izraeli-iráni konfliktussal. A tanácskozás során az EU fel kívánja gyorsítani erőfeszítéseit, hogy a közvetlen és a jövőbeli kihívások kezelése érdekében megerősítse védelmi készültségét. A vezetők áttekintik az EU védelmi iparának megerősítésére irányuló munkát, valamint a NATO csütörtökön befejeződött csúcstalálkozójának eredményét azon tagállamok esetében, amelyek egyben a katonai szövetség tagjai is. Az uniós csúcs napirendjén megbeszélés szerepel az EU versenyképességéről, ennek keretében az Európai Tanács tagjai megvitatják a globális gazdasági fejleményeket, valamint azt, hogy az EU milyen kapcsolatokra törekszik a legfőbb partnerekkel. Megvitatják továbbá az uniós fizetőeszköz, az euró nemzetközi szerepének erősítésével és az egységes piac elmélyítésével kapcsolatos lehetőségeket. Az ülésen a vezetők a migráció vonatkozásában áttekintik a külső határok biztonságának megerősítését célzó, korábban született intézkedések nyomán elért eredményeket, különös figyelemmel a felkészültségre és a belső biztonság fokozására, tekintettel a szervezett bűnözésre. A tanácskozásra érkezve Bart de Wever belga szövetségi miniszterelnök örömét fejezte ki Németország részvétele kapcsán egy olyan találkozón, amelyen azok az országok vesznek részt, amelyek elkötelezettek az Európába irányuló migráció mérsékelése mellett.
A holland ügyvivő miniszterelnök, Dick Schoof a csúcs előtt reményét fejezte ki, hogy az Oroszország elleni 18. szankciós csomag elfogadásra kerül, annak ellenére, hogy néhány tagállam - például Magyarország és Szlovákia - ellenzi azt. Ugyanakkor hozzátette, hogy "nehéz egyhangú támogatást találni ezekhez az intézkedésekhez". Schoof világossá tette, hogy Hollandia nem kívánja igénybe venni az EU úgynevezett "menekülési záradékát", amely lehetővé tenné, hogy a katonai kiadások ne számítsanak bele a túlzott költségvetési hiány esetén alkalmazott uniós szankciós mechanizmusba. Schoof azt is jelezte, hogy Hollandia nem kíván részt venni az Európai Bizottság új, 150 milliárd eurós fegyvervásárlási hitelprogramjában (SAFE), mivel szerinte "olcsóbban tudunk hitelt felvenni a piacon." A német kancellár, Friderich Merz szintén támogatásáról biztosította az Európai Bizottságot, különösen annak versenyképességi törekvéseit. Merz szerint fontos lenne, hogy minél előbb kereskedelmi megállapodást kössenek az Egyesült Államokkal, valamint végre elinduljon a Mercosur-megállapodás is, és további kereskedelmi egyezmények szülessenek. A finn miniszterelnök, Petteri Orpo újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott:
Hiszem, hogy Magyarországot és Szlovákiát meg lehet győzni az új szankciós csomagról. Meg kell nyerni őket, mert új szankciócsomag elfogadása elengedhetetlen.
Az észt kormányfő, Kristen Michal hangsúlyozta:
Ukrajna támogatása azt jelenti, hogy folyamatos nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra - ez azt jelenti, hogy a 18. szankciós csomagnak a lehető legerősebbnek kell lennie.
A magyar és szlovák blokkolással kapcsolatban azt mondta:
Európában mindig is voltak viták, és lesznek is különböző témákról. Ez nem gyengeség, hanem azt jelenti, hogy mindenkinek megvan a maga véleménye.
Gitanas Nauseda litván elnök szerint gyorsítani kell a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
Sürgősen el kellene kezdeni ezeket a tárgyalásokat, és a jelenlegi pénzügyi ciklus végéig mind a hat hátralévő klasztert meg kellene nyitni. Érdemes ambiciózus politikai célt kitűzni: például azt, hogy Ukrajna 2030. január 1-jére váljon az EU tagjává. Ez kemény célkitűzés, de motiváló is egyben
- jelentette ki.
Ugyanakkor véleménye szerint nem helyes szelektív megközelítést alkalmazni egyes tagjelölt országokkal szemben. Ukrajna és Moldova egyaránt komoly erőfeszítéseket tett, és jó úton haladnak a reformok terén - mutatott rá. A litván elnök "magabiztos", hogy a 18. szankciós csomagot, amely véleménye szerint az eddigi legerősebb, elfogadják. Ugyanakkor - tette hozzá - az olajárplafon továbbra is vitás pont, és nehéz lesz elérni az eredetileg kitűzött, 45 dolláros szintet. A spanyol kormányfő, Pedro Sánchez csütörtökön arra szólította fel az EU-t, hogy azonnal függessze fel az Izraellel kötött társulási megállapodást, mivel - álláspontja szerint - "több mint nyilvánvaló", hogy Izrael megsérti az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeit Gázában.
Értelmetlen hogy miközben 18 szankciós csomagot fogadtunk el Oroszország ellen, Izrael esetében az EU kettős mércét alkalmaz, és még egy együttműködési megállapodást sem képes felfüggeszteni, miközben súlyosan megsértik az emberi jogokat
- hangoztatta.
