Olyan jól működik az ellenzéki kommunikáció, hogy senki nem tudja, hogyan váltsanak kormányt
Magyar Péter a magyar gazdák ellensége Brüsszelben.
Fotó: Purger Tamás
A Tordai Bence által megrendelt 21 Kutatóközpont felmérése szerint az ellenzéki választók majdnem harmada azt szeretné, hogy a Tisza Pártnak csak más ellenzéki pártokkal együtt legyen meg a többsége a következő parlamentben, de közel ugyanennyien örülnének annak is, ha kormányváltás esetén Magyar Péter pártja önállóan szerezné meg a többséget.
A baloldali felmérést nézve nincs meglepetés, hogy a megkérdezettek 51 százalékában találtak olyanokat, akik kormányváltást szeretnének és csak 28 százalékot mértek a kormánypártiaknál. Az viszont érdekes, hogy a bizonytalanok aránya is jelentős a kutatóközpont felmérésében: minden ötödik válaszadó (21 százalék) nem tudott vagy nem akart dönteni a kérdésben.
Abban (is) megosztottak a kormányváltó (és bizonytalan) választók, hogy jó-e, ha a Tiszának egyedül (30 százalék) megvan a parlamenti többsége, vagy inkább más ellenzéki pártok képviselőivel együtt (31 százalék) jöjjön ez össze. A Tisza szavazóinak többsége (62 százalék) a párt önálló többségét támogatná, de a harmaduk (32 százalék) szerint a közös ellenzéki többség kellene, hogy legyen a cél.
Van azonban a felmérésnek egy másik aspektusa is, ami rávilágít arra, hogy a tiszások mit gondolnak a demokrácia fogalmáról.
Az ellenzéki szavazók több mint harmada (35 százalék) szerint minden jelöltet megillet az indulás joga a saját körzetében. Ezzel szemben 23 százalék kizárólag a Tisza jelöltjeit látná szívesen.
A megkérdezettek 14 százaléka szerint a 2022-ben győztes ellenzéki jelölteknek kellene indulniuk úgy, hogy a Tisza nem indít ellenük saját jelöltet ezekben a körzetekben. Az ellenzéki és bizonytalan válaszadók közel harmada (28 százalék) pedig bizonytalan ebben a kérdésben is.
A tiszások többsége (62 százalék) a párt önálló többségét támogatná, de a harmaduk (32 százalék) szerint a közös ellenzéki többség kellene, hogy legyen a cél.
Így nem csoda, hogy még Magyar Péterék sem tudják, mit akarnak, a legtöbb kérdés úgy merül fel, elinduljanak-e a jövő évi választáson a 2022-ben egyéni választókerületben győztes ellenzéki képviselők, avagy ne.
Magyar Péter azt hangoztatja, hogy nem működik együtt a baloldali pártokkal, és hogy az ország mind a 106 választókerületében önállóan állít egyelőre ismeretlen jelöltet. Nagy kérdés persze, hogy ha eddig sem sikerült minden választókerületben állítani saját jelöltet, mi a garancia arra, hogy jövőre is fog. A kérdés költői.
Ráadásként még a régi baloldaliak közül sincs egyetértés, hogy Magyarék kénye-kedve szerint tartsák távol magukat a 2026-os megméretéstől, avagy mégis elinduljanak egyéniben a választáson.
Jámbor András, Hajnal Miklós, Orosz Anna és Tóth Endre például már jelezte, hogy nem indulnak el jövőre, de Tordai Bence, Hadházy Ákos, Varju László vagy Szabó Szabolcs nem vár Magyar Péterékre, és elindulnak.
