Havi 1,3 milliót kap ma is a Honvédségtől a Tisza szakpolitikusa, Ruszin-Szendi Romulusz
Ruszin‑Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke és jelenleg a Tisza Párt biztonságpolitikai szakértője mind a mai napig fizetést, havi 1,3 milliót kap a Magyar Honvédségtől. Ezt a Tisza Párt is elismerte.
Az Index információi szerint Ruszin-Szendi Romulusz tábornok még mindig kap fizetést a Magyar Honvédségtől.
A portál úgy tudja, honvédelmi szolgálati juttatás, illetve önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony címen jelenleg is folyósítanak számára egy kb. 1,3 millió forintos összeget.
A juttatásról kérdéseket küldtek a Tisza Párt biztonságpolitikai szakértőjének, akinek nevében a Tisza Párttól sajtókapcsolatok aláírással érkezett válasz. A válaszlevél szerint
Ruszin-Szendi Romulusz – ellentétben a kormányban található Orbán-janicsárokkal – csak a részére a jogszabályok alapján járó juttatásban részesül. A levélben még azt is fontosnak tartották megjegyezni, hogy a magyar Honvéd Vezérkar valaha volt legfiatalabb vezetője szakértőként segíti a Tiszát.
Ruszin-Szendi botrányai
Ruszin-Szendi Romulusz felmentése óta sokat szerepel botrányos ügyeivel a sajtóban. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 2025. június végi jelentése szerint Ruszin‑Szendi 2022-ben, vezérkari főnökként, a Honvédkórházban esztétikai zsírleszíváson esett át, a műtét költségeinek mintegy 1,2 millió forintos részét pedig nem ő, hanem a kórház – vagyis az állam – állta. A beavatkozást ráadásul egy másik személy társadalombiztosítási (taj) száma alatt rögzítették a rendszerben, hogy ne lehessen azonosítani a tényleges kedvezményezettet. Ruszin‑Szendi elismerte a műtét tényét, ugyanakkor tagadta a szabálytalanságokat, és az ügy nyilvánosságra hozatalát karaktergyilkossági kísérletként értékelte.
2025 februárjában derült ki, hogy közel 928 millió forintból építtetett magának szolgálati rezidenciát Dunakeszin, amely a megszokottnál jóval fényűzőbb – többek között masszázsmedencét is tartalmaz. Az ingatlanfinanszírozás mértéke erősen megkérdőjelezhető, és felveti a túlárazás gyanúját is, ugyanakkor hivatalos büntetőeljárás eddig nem indult az ügyben.
Egy másik nagy port kavart ügy az úgynevezett helikopterezés volt. Ruszin-Szendi tábornok rendszeresen igénybe vette a honvédség légi eszközeit nem hivatalos ügyekre. Egy ebesi lakos beszámolója szerint a volt vezérkari főnök több alkalommal helikopterrel látogatta meg feleségét. Egy másik forrás szerint a volt vezérkari főnök többször is a honvédség helikopterével utazott labdarúgómeccsekre.
A botrányok politikai vetülete is erős: a kormányzat szerint a volt vezérkari főnök többször képviselt ukránbarát álláspontot NATO-üléseken, például a „Slava Ukraina!” köszöntés használatával, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetett. Ruszin-Szendi altábornagy az orosz–ukrán háború kitörése után négy NATO-vezérkarfőnöki ülésen vett részt, ahol következetesen eltért a számára kiadott mandátumtól. A Honvédelmi Minisztérium vizsgálata különösen súlyos megállapításként rögzítette, hogy Ruszin-Szendi az ülésekről készített jelentéseiben olyan elemeket is feltüntetett, amelyeket valójában nem mondott el. Így a feletteseit és a kormányzatot félrevezetve azt a látszatot keltette, hogy a NATO-üléseken a magyar mandátumnak megfelelően járt el. Ruszin‑Szendi ezeket a vádakat határozottan visszautasította, és politikai boszorkányüldözésnek nevezte a vele szembeni fellépést.
A volt vezérkari főnök állítja: egyik ügyben sem követett el jogsértést, nem indult ellene büntetőeljárás, és véleménye szerint a kormány politikai eszközként használja fel egészségügyi és katonai múltját ellene.