Pesti Srácok

Szijjártó Péter: Magyarország nagy nyertese a Kínával való gazdasági együttműködésnek

Szijjártó Péter: Magyarország nagy nyertese a Kínával való gazdasági együttműködésnek
Fotó: Fischer Zoltán

Magyarország nagy nyertese a Kínával való gazdasági kapcsolatoknak, hazánk kiváló példa arra, hogy menyit is lehet profitálni a keleti és a nyugati vállalatok közötti kulturált, civilizált együttműködésből - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap Budapesten.

Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap hivatalos látogatás keretében első alkalommal fogadta Csao Lö-csit (Zhao Leji), a Kínai Országos Népi Gyűlés (ONGY) Állandó Bizottságának elnökét a Karmelita kolostorban - tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály. A tárgyalás kiemelt témája volt a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok aktuális helyzete, valamint az együttműködés fejlesztésének további lehetőségei.

Kína
Fotó: Fischer Zoltán

 

Szijjártó Péter: Magyarország nagy nyertese a Kínával való gazdasági együttműködésnek

A tárcavezető a kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnökének fogadásán leszögezte, hogy Magyarország hatalmas nyertese a két ország közötti együttműködésnek, amihez az is kell, hogy hazánk folyamatosan megnyerje a távol-keleti országból érkező beruházásokért folytatott versenyeket a nyugat-európai államokkal szemben.

"Eddig sikeresek voltunk ebben a küzdelemben. A tavalyi esztendőben is az Európába irányuló kínai beruházások egyharmada ide érkezett meg, Magyarországra. Ezeket egytől egyig rendkívül éles csatában sikerült elnyerni más nyugat-európai országokkal szemben" - húzta alá.

"Ma az Európában zajló öt legnagyobb kínai vállalati beruházás közül négy Magyarországon van folyamatban. Ezek a beruházások lehetővé teszik, hogy Magyarország a globális technológiai forradalom élvonalában tudjon haladni" - tette hozzá.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kínai beruházások az elmúlt években több tízezer új munkahelyet teremtettek Magyarországon, a legmagasabb technológiai színvonalat képviselik, és hozzájárulnak a folyamatos exportrekordokhoz.

"A légi forgalom tekintetében is csúcstartók vagyunk, hiszen nincs még egy olyan közép-európai város, most Bécset is ideértve, amely ennyi légi összeköttetéssel rendelkezne nagy kínai városokkal: hetente huszonegy légijárat köti össze Budapestet a nagy kínai városokkal" - tájékoztatott.

"Magyarország abban érdekelt, hogy a globális gazdasági együttműködés civilizált, nyugodt, korrekt módon tudjon a jövőben is megtörténni, a világot ne osszák újra blokkokra, és mi itt, Magyarországon kiválóan megmutattuk, hogy mekkora hasznot lehet venni abból, hogyha a keleti és a nyugati vállalatok kulturáltan, civilizáltan, eredményesen tudnak együttműködni" - összegzett.
 

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.