Pesti Srácok

A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása mellett foglalt állást a német államfő

A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása mellett foglalt állást a német államfő
Fotó: Bruzák Noémi/MTI

A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása mellett foglalt állást egy vasárnap megjelent interjúban Frank-Walter Steinmeier német államfő.

A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása mellett foglalt állást egy vasárnap megjelent interjúban Frank-Walter Steinmeier német államfő.

Meg kell vitatni a sorkatonai szolgálat visszaállításának kérdését, "lehetőleg pozitív kimenetellel annak érdekében, hogy ha nem lesz elegendő önkéntesünk, akkor visszatérhessünk egy olyan kötelező sorkatonai szolgálathoz, amely feltehetően más jellegű lesz, mint amit korábban eltöröltünk" - mondta Steinmeier a ZDF televízió 'Berlin direkt' című műsorában.

Németországban 55 év után, 2011-ben függesztették fel a kötelező katonai szolgálatot. A jelenlegi védelmi miniszter azt javasolja, hogy szükség esetén - a szövetségi parlament jóváhagyásával - legyen újra lehetőség a sorozás visszaállítására.

"Támogatom a kötelező sorkatonai szolgálatot" - erősítette meg az államfő az interjúban, amelyben ezzel kapcsolatban az európai biztonsági helyzet megváltozására, az ukrajnai háborúra, illetve az új amerikai kormányzatnak a transzatlanti kapcsolatokhoz való megváltozott hozzáállására utalt.

Steinmeier szerint Boris Pistorius védelmi miniszter joggal állítja, hogy a fiatalemberek számára vonzó hadseregre lenne szükség Németországban.

"Azt azonban senki nem tudja még megítélni, hogy ez elegendő is lesz-e" - vélte az államfő, aki szerint "ezért most vitát kell indítani a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításáról, még akkor is, ha ezt nem tudjuk egyik napról a másikra megvalósítani". Steinmeier rámutatott, hogy a szolgálat 2011-es eltörlése óta bezárták a laktanyákat, és azok a szakemberek, akik addig ott a katonák kiképzésével foglalkoztak, ma már nem állnak rendelkezésre.

 

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?