Pesti Srácok

Washington kiakadt Macron "palesztin döntésén"

Washington nem boldog...
Washington nem boldog...
Fotó: MTI/AP/Jacquelyn Martin

Az USA és Izrael is elutasítja Párizs törekvését a kétállami megoldásra. Macron szembeszegülésére Washington álláspontjával éppen akkor került sor, amikor közeledik az Európia Unió és az Egyesült Államok közti sorsdöntő vámtárgyalásokra szabott határidő.

Washington élesen bírálta Emmanuel Macron francia elnök bejelentését, miszerint Franciaország elismeri a palesztin államot, míg Szaúd-Arábia üdvözölte és történelmi jelentőségűnek nevezte a tervet. Az amerikai külpolitikával való szembeszegülésre pont akkor kerül sor, amikor közeledik az Európia Unió és az USA közti sorsdöntő vámtárgyalásokra Washingtonban szabott augusztus 1-jei határidő.

Washington nem örül Macron lépésének
 

Marco Rubio amerikai külügyminiszter az X-en arról írt, hogy a francia lépés csak a Hamász propagandáját szolgálja, és visszaveti a békefolyamatot. Szerinte a lépés a Hamász és más szélsőséges csoportok által 2023. október 7-én végrehajtott mészárlás áldozatainak az arculcsapása. Macron csütörtökön az X-en jelentette be, hogy Franciaország szeptemberben az ENSZ Közgyűlésén hivatalosan elismeri a palesztin államot. A palesztin állam elismerése Izrael szerint a terrorizmus megjutalmazása. Az amerikai külügyminiszter nyilatkozata Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kritikáját visszhangozta, mely szerint Macron lépése a terrorizmust jutalmazná.

Egy palesztin állam ilyen körülmények között kiindulópontja lenne Izrael megsemmisítésének

– írta Benjamin Netanjahu hivatalának nyilatkozatában. Az Európa legnagyobb zsidó és muszlim közösségének otthont adó Franciaország döntése mögött a gázai humanitárius helyzet rohamos romlása áll, amit a kanadai miniszterelnök Mark Carney is elítélt a napokban. A France24 összefoglalója szerint Carney a nemzetközi jog megsértésével vádolta Izraelt, miután a kanadai segélyszállítmányokat sem engedi be az izraeli ostrom alá vont Gázai övezetbe, valamint azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra szólította fel a harcoló feleket.

A francia döntés életben tarthatja a kétállami megoldás álmát A francia lépést üdvözölte a palesztin államot már korábban elismerő Spanyolország is, és a ország miniszterelnöke, Pedro Sánchez arról ír, hogy közösen kell megvédeni, amit Netanjahu el akar pusztítani, mert a kétállami megoldás az egyetlen megoldás. A spanyolok Washingtonban már azzal is kihúzták gyufát, hogy a NATO-tagállamok közül egyedül nem voltak hajlandók védelmi kiadásaikat a GDP 5 százalékára emelni, és Donald Trump amerikai elnök arra figyelmeztette őket, hogy ennek meg fogják fizetni az árát.

Ugyancsak üdvözölte a francia döntést Szaúd-Arábia, mely megismételte felhívását minden olyan állam felé, mely nem ismeri el a palesztin államiságot, hogy ezt tegye meg. Amerikai diplomáciai forrásból már júniusban az derült ki, hogy az Egyesült Államok ellenzi a palesztin állam egyoldalú elismerését, és az ország izraeli nagykövete, Mike Huckabee is úgy vélte, egy független palesztin állam létrehozása már nem célja Washingtonnak. Donald Trump amerikai elnök pedig még februárban javasolta a Gázai övezet amerikai átvételét, kiváltva ezzel jogvédők, az arab országok, a palesztinok és az ENSZ rosszallását.

Macron már hónapok óta gondolkozik a palesztin állam elismerésén, hogy életben tartsa a kétállami megoldást. A tervek szerint ezt júniusban, egy Franciaország és Szaúd-Arábia által szervezett ENSZ-konferencia előtt jelentették volna be, hogy lefektessék a palesztin állam létrehozásának menetrendjét, úgy, hogy közben biztosítsák Izrael biztonságát is. Amerikai nyomásra azonban a konferenciát elhalasztották, és később le is fokozták miniszteri tanácskozássá, amelyet július 28–29-én tartanak meg, s amely az ENSZ szeptemberi közgyűlésének margóján folytatódhat az állam- és kormányfők részvételével. Miközben a franciák és a spanyolok az amerikaiakkal húztak ujjat a vámtárgyalások finisében, az Európai Bizottság elnöke a kínai államfővel rúgta össze a port a jubileumi Kína–EU-csúcstalálkozón Pekingben. A németek ezúttal semmit sem csináltak ezen a fronton, illetve Friedrich Merz kancellár szerdán Párizsban Macron vendége volt, és optimizmusát fejezte ki, hogy megegyezésre sikerül jutni az amerikaiakkal a vámtárgyalásokon.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.