Azbej Tristan: a magyar–amerikai kapcsolatokban beköszöntött a tisztesség ideje
Világos üzenet Washingtonból: a magyar–amerikai kapcsolatokban lejárt a politikai támadások kora és beköszöntött a tisztesség ideje – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára szerdán a Facebook-oldalán.
Azbej Tristan azt írta: friss hír, hogy az amerikai külügyi tárca nyilvánosságra hozta éves emberi jogi országjelentését, a hazánkkal foglalkozó fejezet azonban gyökeresen eltér az elmúlt években megszokottaktól.
„Míg a magyar kormány »esküdt ellenségeként« viselkedő Biden-adminisztráció idején az amerikai emberi jogi jelentés hazánkról politikai támadásokkal, valótlan állításokkal, a Soros-hálózat és az általuk finanszírozott NGO-k narratívájával volt tele, most egy lényegesen rövidebb, kiegyensúlyozottabb dokumentum született”
– értékelte az államtitkár.
Hozzátette, hogy a jelentés több ponton méltatja a magyar erőfeszítéseket az emberi jogok és az emberi méltóság védelme terén. Kiemelte, hogy a jelentés megemlíti, hogy a kormány fellép az emberi jogi visszaélések ellen; megállapítja, hogy az emberi jogok helyzetében semmilyen visszalépés nem történt; kiemeli, hogy Magyarország kiemelt prioritásként kezeli az antiszemitizmus elleni küzdelmet, és szabad, befogadó környezetet biztosít a zsidó közösség számára.
"Ami kimaradt a jelentésből: az unalomig ismert korábbi rágalmak és ferdítések a kormány intézkedéseiről, valamint a genderlobbi tollából született woke számonkérések. Ezzel is világossá vált, hogy Trump elnök és a republikánus kormányzat barátként tekint hazánkra, és a mostani emberi jogi jelentéssel is egyből közelebb kerültünk a valósághoz"
– fogalmazott Azbej Tristan. Az amerikai külügyminisztérium honlapján elérhető, 16 oldalas jelentés szerint 2024-ben nem voltak hiteles beszámolók jelentős emberi jogi visszaélések. A dokumentum megállapítja, hogy a kormány megfelelő lépéseket tett azoknak a tisztviselőknek a felkutatására és felelősségre vonására, akik emberi jogi visszaélést követtek el és azonosította a fejlesztendő területeket is.
A jelentés kitér arra, hogy 2024 februárjában létrejött a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely külföldi kapcsolatokkal rendelkező szervezeteket – például Transparency International Magyarországot és az Átlátszó.hu oldalt – vett célba annak felmérésére, hogy ezek kiszolgáltak-e egy külföldi lobbiérdekhálózatot.
Október 28-án a hivatal közzétette az Átlátszóról szóló jelentését, amely arra a következtetésre jutott, hogy az Átlátszó külföldi finanszírozás elfogadása mellett olyan tevékenységet is folytatott, amely állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányult és egy összetett nemzetközi hálózat része volt, amely finanszírozói érdekeit képviselte, jelentős politikai, gazdasági és társadalmi kárt okozva az országnak.
A sajtószabadságról szóló fejezet szerint a kormány tiszteletben tartotta a véleménynyilvánítás szabadságát. A jelentés megállapítja, hogy a független média aktív volt és a vélemények széles skáláját fejezte ki, ugyanakkor a kormányzati politika és gyakorlat hatással volt a közszolgálati és egyes magánmédiumokra, ami hátrányt okozott bizonyos médiumtípusoknak. A jelentés szerint a magyar kormány kiemelt prioritássá tette az antiszemitizmus elleni harcot: nyilvánosan hangsúlyozza, hogy szabad és befogadó környezetet biztosít a zsidó közösség számára. A jelentés kitér egyebek mellett a munkavállalói jogokra, a bér- és munkaidő szabályozására, a gyermekek védelmére és a vallásszabadságra is. A dokumentumban nem esik szó kormányzati korrupcióról, LMBTQ-jogokról és börtönkörülményekről.
Kiemelt kép: MTI/Lakatos Péter
