Pesti Srácok

Azerbajdzsán és Örményország vezetője közösen terjesztené fel Donald Trumpot Nobel-békedíjra

Azerbajdzsán és Örményország vezetője közösen terjesztené fel Donald Trumpot Nobel-békedíjra
Fotó: Julia Demaree Nikhinson

Azerbajdzsán és Örményország közösen terjesztené fel Donald Trumpot Nobel-békedíjra. Ezt a két ország vezetője jelentette ki, miután pénteken a Fehér Házban, az amerikai elnök jelenlétében aláírta a 35 éve fennálló konfliktus lezárásáról szóló békemegállapodást, amely amerikai közvetítéssel jött létre.

Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke azzal érvelt, hogy kézzelfogható eredményről van szó, amely az amerikai elnök vezető szerepének köszönhető, akinek sikerült elérni azt, amit az EBESZ felügyelete alatt 1992 óta tartó úgynevezett Minszki folyamat révén hiába próbáltak létrehozni. Hozzátette, azt javasolja, hogy a két kaukázusi ország közös levélben forduljon a békedíj odaítéléséről döntő testülethez.

Az azeri vezető kérdésre válaszolva hangsúlyozta, ha nem gondolták volna komolyan, hogy betartják a békemegállapodásban szereplő feltételeket, akkor egészen biztos, hogy nem jöttek volna el a világ első számú irodájába.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök azt hangoztatta, hogy jelentős mérföldkövet értek el a megállapodás aláírásával Örményország és Azerbajdzsán kapcsolataiban. Lefektetjük az alapját annak, hogy jobb történetet írjunk, mint amiben a múltban részünk volt – fogalmazott.

Donald Trump úgy vélte, hogy egy olyan konfliktust sikerült lezárulni, amire sokan próbáltak megoldást találni sikertelenül, és hozzátette, hogy Örményország és Azerbajdzsán több mint 35 éven keresztük keserű konfliktust vívott, amely óriási szenvedéssel járt mindkét nemzet számára.

A békeszerződés mellett az azeri és örmény vezető külön kétoldalú megállapodást is kötött az Egyesült Államokkal. A Fehér Ház közleménye szerint ezek a gazdasági egyezmények megnyitják a Dél-Kaukázusban rejlő komoly potenciált a kereskedelemben, szállításban, infrastruktúrában, valamint technológiában, és új lehetőségeket teremtenek az amerikai emberek és amerikai vállalkozások számára.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.