Pesti Srácok

Kiderült: "közös védelmi bank" finanszírozza majd Ukrajnát

Kiderült: "közös védelmi bank" finanszírozza majd Ukrajnát
Fotó: Jacquelyn Martin

Titkos záradéka is van annak a megállapodásnak, amit Ursula von der Leyen és Donald Trump kötött egymással néhány hete Skóciában. Az egyezség alapján egész Európát szárnyai alá veheti az amerikai elnök, amelynek ára egy közös pénzintézet létrehozása Ukrajna támogatására.

Az Európai Bizottság alelnöke, Maros Sefcovic pár napja azzal védte Von der Leyent, hogy a vámalku sokkal több volt, mint egyfajta gazdasági megállapodás.

„Ez nem csak a kereskedelemről szól, hanem a biztonságról, Ukrajnáról és a jelenlegi geopolitikai helyzetről is”

– nyilatkozta, majd elmondta, az unió azt is szerette volna, ha az USA továbbra is segít Ukrajna támogatásában.

A Die Welt ugyanakkor brüsszeli tisztviselőktől azt is megtudta, nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa biztonsága terítéken lehetett, ugyanis, „ha Trump nem kapja meg, amit akar, akkor egy orosz támadás esetén magára hagyhatja Európát.”

Európa továbbra sem képes megvédeni magát, de nem akar kiszolgáltatva lenni az USA-nak, ezért tervben lehet egy úgynevezett „védelmi bank” létrehozása, amely egy közös pénzintézet lenne a fegyverkezés finanszírozására

 – állítja a német lap. Az ötlet mögött álló közgazdász, Said Werner úgy véli, 20 hónap alatt létre lehetne hozni ezt az intézetet, amelynek nem csak európai tagjai lennének, hanem bármely ország beléphet, „aki osztja az értékeinket.”

A Die Welt azt írja, az EU egy szabadkereskedelmi övezetből mára gyakorlatilag katonai unióvá alakult át, amely folyamatosan keresi a megoldást, hogyan tudná biztosítani saját védelmét, függetlenedve az Egyesült Államoktól. A lap szerint a sok sikertelen próbálkozás után a fegyverbank hozhatja el a megoldást, ugyanakkor sok országot ennek szükségességéről és működőképességéről is nehéz lesz meggyőzni, valamint több etikai kérdés is felmerül a rendszer működésével kapcsolatban.

Kiemelt kép: MTI/AP/Jacquelyn Martin

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.