Pesti Srácok

Orbán Viktor édesapja Hatvanpusztáról vallott

Orbán Viktor édesapja Hatvanpusztáról vallott
Orbán Győző, felesége és egyik dédunokája társaságában

Hatvanpuszta politikai támadások kereszttüzébe került, az igazságot most Orbán Győző mondta el a Borsnak adott interjújában. Hatvanpuszta egy gazdaság, mondja Orbán Viktor édesapja. A semmi közepén, mint a neve is mutatja. A Habsburgok egyik mintagazdasága volt.

Megszólalt Orbán Viktor édesapja Hatvanpusztáról, ez a célja a gazdasággal. Fel akartam támasztani a mintagazdaságot. Feltámasztani és új életet lehelni bele – mondta Orbán Viktor miniszterelnök édesapja, aki a Borsnak adott interjút a hatvanpusztai gazdaságról. Orbán Győző azt mondta, a rendszerváltás után tönkrement, lerohadt épületet és területet megvette, tervei szerint jövőre már beindulhat a gazdálkodás.

Orbán Viktor pólóján a 4/5 és a dátum a választásokra utalhat; a miniszterelnököt sikeres politikája miatt támadják édesapja hatvanpusztai gazadaságán keresztül (Fotó: archív)

 

„Hatvanpuszta egy gazdaság. A semmi közepén, mint a neve is mutatja. A Habsburgok egyik mintagazdasága volt. Ez volt a kostelep, néhány kilométerre van Bányavölgy, ami a disznótelepük volt, aztán Göböljáráson egy másik telep, és Máriavölgyön a marhatelep, ahol ma a golfklub működik” – nyilatkozta Orbán Győző, aki a Borsnak adott interjút a sokat kritizált gazdaságról.

Orbán Viktor miniszterelnök édesapja közölte, a gazdaságot 1945 után államosították, a rendszerváltás után tönkrement, lerohadt.Apám is, és én is dolgoztunk ott, sőt a fiam is, nyári diákmunkában. Nagyon sok emlék fűz ide, mondhatni a fél életem, biztos ezért lett a szívügyem. 

Végül megvásároltam. Vigasztalan állapotok uralkodtak, majdnem romokban minden. Lassan tíz éve dolgozom rajta, hogy helyrehozzam”

 – idézte fel, hozzátéve, nehezére esett látni, hogy minden tönkremegy, lepusztul, senki sem törődik vele. Meg sem fordult a fejében, hogy ezért majd a fiát ütik.

Orbán Győző életet akart lehelni a mintagazdaságba

Mint mondta, fel akarta támasztani a mintagazdaságot.

Aki ismer, tudja, hogy szívügyem a mezőgazdaság és ez a vidék. Először földeket vásároltam, vagy 300 hektárt. Aztán megvettem ezt a telepet is, amit rendbe hozok, és beindítom a gazdálkodást

– tudatta. Meglátása szerint a gazdasági központ ősz végére készülhet el, a sok épületen azonban még évekig kell dolgozni. De jövőre már beindulhat a gazdálkodás.

Arra a felvetésre, mit lehet most látni, a kormányfő édesapja elmondta, portaépületet, őrszolgálatot, trafóházat, szennyvízközpontot, napelemtelepet. Aztán a tisztilakot, ahol valaha a gazdatiszt családja élt.

Visszaépítettem a valamikori béresházat is, itt laktak a telepen dolgozók és a családjaik. Kiütöttem a födémet, és könyvtárat csináltam belőle, itt lesz a családunk összes könyve, irata, mindaz, ami megmaradt a múltból. Lesz egy tanulóterem és két diáklak, ha valakit mindez érdekel, és netán kutatni akarna

– hívta fel a figyelmet, majd hozzátette:

Az egyik nagy birkaistállóból műhelyházat csináltam, ahol feldolgozhatjuk a terményeket. Gépszín lesz, szerelőakna, aszaló, akarok pálinkafőzőt is, minden, amire egy igazi gazdálkodónak szüksége lehet. És persze szociális helyiségek, munkáslakás, ha igény lesz rá. Vannak raktárak, pincék, garázsok. A másik nagy birkaistállóból vendégházat csináltam. Ha összejön az egész család, vagyunk vagy ötvenen. A dédunokáknak csináltattam egy gyerekmedencét. 12 unokám és 7 dédunokám van. Eddig. Aztán van itt egy nagy gépszín és egy hatalmas pajta, ami még mindig rogyadozik, de már nem ázik be. Azt már biztosan nem én fogom rendbe hozni

– sorolta. Orbán Győző azt is elárulta, honnan volt minderre pénze: – Ötven éve dolgozom a gánti kőbányában. A rendszerváltáskor összeálltunk, és megvettük. A kevés sikeres MRP (munkavállalói résztulajdonosi program) egyike volt. Öten még mindig megvagyunk. 51 százaléka az enyém. Jól gazdálkodtunk. Komoly üzem lett belőle, ma hetven környékbeli családnak ad kenyeret – mondta a miniszterelnök édesapja a Borsnak.

 

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.