Pesti Srácok

A berlini rendőrök fele nem tud németül

A berlini rendőrök fele nem tud németül

Olvasóink elnézését kérjük, a cím kissé félrevezető. A helyes megállapítás ugyanis az, hogy a berlini rendőrtanoncoknak több, mint a fele nem tud németül.

Egy új jelentés szerint a 2025 tavaszán Németországban rendőrképzésre jelentkezők 55 százaléka nem rendelkezik megfelelő nyelvtudással, ezért német nyelvtanfolyamra szorul. A német Nius hírportál jelentése szerint a 240 rendőrjelölt közül 132-nek volt szüksége további német nyelvi képzésre, amit a berlini rendőrség is megerősített, kiemelve a „csökkenő írásbeli nyelvtudást”. 

A berlini rendőrök, miközben igazoltatják az AFD-s tüntetőket
A berlini rendőrök, miközben igazoltatják az AFD-s tüntetőket

A rendőrség felhívta a figyelmet a „szakképzett munkaerő hiányára” és az osztályok egyre nagyobb „sokszínűségére” is. Különösen figyelemre méltó, hogy Berlinben a jelöltek akár 42 százaléka migrációs háttérrel rendelkezik. A rendőrség szerint a képzés első féléve a legnehezebb a nyelvtudás szempontjából. 

Az új jelöltek körülbelül fele rendszeres nyelvi oktatásra szorul a képzés elején

– áll a rendőrség közleményében. Az idő előrehaladtával azonban a támogatás iránti igény csökken, bár nem világos, hogy milyen mértékben, mivel a rendőrség nem közölt pontos statisztikákat ezzel kapcsolatban.

Természetesen nem minden jelölt válik rendőrré, és a jelöltek száma nem feltétlenül egyezik meg a végső rendőri létszámmal, de a kirajzolódó folyamatok egyre aggasztóbbak. A Nius szerint a leendő rendőröknek a képzés végére C2 szintű német nyelvtudást igazoló vizsgát kell tenniük. A rendőrségi törvény szerint a jelentkezők kétszer próbálkozhatnak a vizsgával, mielőtt elbocsátanák őket.

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.