Pesti Srácok

Visszavonta a francia kormány a két ünnepnap eltörlését

Visszavonta a francia kormány a két ünnepnap eltörlését

Visszavonta a hét elején kinevezett új francia miniszterelnök, Sébastien Lecornu az elődje által a költségvetési hiány csökkentése érdekében tervezett két ünnepnap eltörlését, és kezet nyújtott a baloldalnak.

"Úgy döntöttem, hogy visszavonom a két ünnepnap eltörlését"- mondta a kormányfő a regionális lapokban vasárnap közzétett interjújában. A Franciaországban állandósult kormányválságokat csak gesztusokkal lehet megoldani, természetesen a baloldal és a szélsőbaloldal felé tett gesztusokkal.

Franciaország
Franciaország Macron elnöksége alatt válságról válságra bukdácsol.

 

Franciaország is az "adóigazságosság" felé halad

 

Jelezte azt is, hogy nem tervez újabb zárt ajtók mögötti tárgyalásokat a pártokkal a nyugdíjreformról, hanem "a szociális partnerekkel folytatott párbeszédre" fog támaszkodni azért, hogy "más finanszírozási forrásokat" találjon a 2026-os költségvetési hiány csökkentéséhez, amibe a két előző kormányfő, Michel Barnier és François Bayrou is belebukott.

Arra a kérdésre, hogy bevezetik-e a baloldal által kért, a nagy vagyonokra kivetendő, Gabriel Zucman közgazdászról elnevezett úgynevezett Zucman-adót, a miniszterelnök kijelentette, hogy kész foglalkozni az "adóigazságosság kérdéseivel". Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy "óvatosan kell bánni a megtermelt vagyonnal, mert az teszi lehetővé a munkahelyteremtést és a növekedést Franciaországban".

A munkaadók oldaláról Patrick Martin, a Medef, a legnagyobb munkaadói szervezet elnöke szombaton arra figyelmeztetett, hogy "nagy munkaadói mobilizációt" szerveznek egy meeting formájában, ha a 2026-os költségvetés keretében a a kormány megemeli a vállalati adókat.

A költségvetési patthelyzetből való kilábalás érdekében Sébastien Lecornu elmondta, hogy "modern, őszinte és magas színvonalú parlamenti vitát" kíván folytatni a szocialistákkal, a Zöldekkel és a kommunista párttal, felszólítva őket, hogy "emancipálódjanak" a radikális baloldali Engedetlen Franciaországtól, amely jelenleg a legnagyobb befolyást gyakorlolja a baloldali pártszövetségre.

Az új miniszterelnök kinevezése előtt a szocialisták által javasolt ellen-költségvetési tervezet 22 milliárd eurós megtakarítást irányzott elő a következő évre, szemben a megbuktatott François Bayrou által javasolt 44 milliárd eurós megszorítási csomaggal.

Az Engedetlen Franciaország eközben azzal vádolta meg a szocialistákat, hogy kompromisszumot kötöttek Emmanuel Macron elnök táborával.

"Húszmilliárd azért nagyon sok azoknak, akiktől elveszik!"

- mondta Jean-Luc Mélenchon, az Engedetlen Franciaország vezetője a francia baloldal nagy éves rendezvényén szombat este.

Sébastien Lecornu jelezte, hogy a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörüléssel is kész tárgyalni, de kizárta a politikai megállapodás lehetőségét a szuverenista jobboldali párttal.

Szerdán mintegy 200 ezren tüntettek a politikai vezetés ellen és a tervezett költségvetési megvonások miatt, amelyek célja a 3300 milliárd eurót, azaz a GDP közel 114 százalékát meghaladó államadósság csökkentése.

Csütörtökön újabb országos tiltakozó akció lesz, amelyet ezúttal a szakszervezetek kezdeményeztek, országos sztrájkkal és tüntetésekkel.

A két legnagyobb szakszervezet, a CGT és a CFDT a munkaszüneti napok eltörlésének visszavonását "első győzelemnek" és "első jó hírnek" nevezte. Ugyanakkor az intézkedést elégtelennek ítélték, és emlékeztettek arra, hogy várják a népszerűtlen nyugdíjreform felfüggesztését, amelyet 2023-ban a parlament megkerülésével hirdetett ki az államfő, a széles körű utcai tiltakozások ellenére.

Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében példátlan politikai instabilitás több mint egy évvel ezelőtt kezdődött, miután az elnöki párt által az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereség miatt Emmanuel Macron feloszlatta a Nemzetgyűlést. A 2024. július 7-i előrehozott választások eredményeként az új Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják a kisebbségi kormányt; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

Kiemelt kép: Sebastien Lecornu. MTI/EPA/Olivier Matthys

 

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.