Pesti Srácok

Visszavonta a francia kormány a két ünnepnap eltörlését

Visszavonta a francia kormány a két ünnepnap eltörlését

Visszavonta a hét elején kinevezett új francia miniszterelnök, Sébastien Lecornu az elődje által a költségvetési hiány csökkentése érdekében tervezett két ünnepnap eltörlését, és kezet nyújtott a baloldalnak.

"Úgy döntöttem, hogy visszavonom a két ünnepnap eltörlését"- mondta a kormányfő a regionális lapokban vasárnap közzétett interjújában. A Franciaországban állandósult kormányválságokat csak gesztusokkal lehet megoldani, természetesen a baloldal és a szélsőbaloldal felé tett gesztusokkal.

Franciaország
Franciaország Macron elnöksége alatt válságról válságra bukdácsol.

 

Franciaország is az "adóigazságosság" felé halad

 

Jelezte azt is, hogy nem tervez újabb zárt ajtók mögötti tárgyalásokat a pártokkal a nyugdíjreformról, hanem "a szociális partnerekkel folytatott párbeszédre" fog támaszkodni azért, hogy "más finanszírozási forrásokat" találjon a 2026-os költségvetési hiány csökkentéséhez, amibe a két előző kormányfő, Michel Barnier és François Bayrou is belebukott.

Arra a kérdésre, hogy bevezetik-e a baloldal által kért, a nagy vagyonokra kivetendő, Gabriel Zucman közgazdászról elnevezett úgynevezett Zucman-adót, a miniszterelnök kijelentette, hogy kész foglalkozni az "adóigazságosság kérdéseivel". Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy "óvatosan kell bánni a megtermelt vagyonnal, mert az teszi lehetővé a munkahelyteremtést és a növekedést Franciaországban".

A munkaadók oldaláról Patrick Martin, a Medef, a legnagyobb munkaadói szervezet elnöke szombaton arra figyelmeztetett, hogy "nagy munkaadói mobilizációt" szerveznek egy meeting formájában, ha a 2026-os költségvetés keretében a a kormány megemeli a vállalati adókat.

A költségvetési patthelyzetből való kilábalás érdekében Sébastien Lecornu elmondta, hogy "modern, őszinte és magas színvonalú parlamenti vitát" kíván folytatni a szocialistákkal, a Zöldekkel és a kommunista párttal, felszólítva őket, hogy "emancipálódjanak" a radikális baloldali Engedetlen Franciaországtól, amely jelenleg a legnagyobb befolyást gyakorlolja a baloldali pártszövetségre.

Az új miniszterelnök kinevezése előtt a szocialisták által javasolt ellen-költségvetési tervezet 22 milliárd eurós megtakarítást irányzott elő a következő évre, szemben a megbuktatott François Bayrou által javasolt 44 milliárd eurós megszorítási csomaggal.

Az Engedetlen Franciaország eközben azzal vádolta meg a szocialistákat, hogy kompromisszumot kötöttek Emmanuel Macron elnök táborával.

"Húszmilliárd azért nagyon sok azoknak, akiktől elveszik!"

- mondta Jean-Luc Mélenchon, az Engedetlen Franciaország vezetője a francia baloldal nagy éves rendezvényén szombat este.

Sébastien Lecornu jelezte, hogy a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörüléssel is kész tárgyalni, de kizárta a politikai megállapodás lehetőségét a szuverenista jobboldali párttal.

Szerdán mintegy 200 ezren tüntettek a politikai vezetés ellen és a tervezett költségvetési megvonások miatt, amelyek célja a 3300 milliárd eurót, azaz a GDP közel 114 százalékát meghaladó államadósság csökkentése.

Csütörtökön újabb országos tiltakozó akció lesz, amelyet ezúttal a szakszervezetek kezdeményeztek, országos sztrájkkal és tüntetésekkel.

A két legnagyobb szakszervezet, a CGT és a CFDT a munkaszüneti napok eltörlésének visszavonását "első győzelemnek" és "első jó hírnek" nevezte. Ugyanakkor az intézkedést elégtelennek ítélték, és emlékeztettek arra, hogy várják a népszerűtlen nyugdíjreform felfüggesztését, amelyet 2023-ban a parlament megkerülésével hirdetett ki az államfő, a széles körű utcai tiltakozások ellenére.

Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében példátlan politikai instabilitás több mint egy évvel ezelőtt kezdődött, miután az elnöki párt által az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereség miatt Emmanuel Macron feloszlatta a Nemzetgyűlést. A 2024. július 7-i előrehozott választások eredményeként az új Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják a kisebbségi kormányt; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

Kiemelt kép: Sebastien Lecornu. MTI/EPA/Olivier Matthys

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.