Pesti Srácok

Gyere ide! Nem, te gyere ide! – Ez most a fő töréspont Putyin és Zelenszkij között

Gyere ide! Nem, te gyere ide! – Ez most a fő töréspont Putyin és Zelenszkij között
Vlagyimir Putyin orosz elnök
Fotó: Mkhail Metzel

Gyere ide Moszkvába, tárgyalunk – üzente Putyin Zelenszkijnek Kijevbe, aki azt válaszolta, hogy nem ér a nevem, káposzta a fejem. Aztán odaszólt Putyinnak, hogy gyere Kijevbe, ha mersz. Itt tartunk most a komoly béketárgyalások ügyében.

Ha nem haltak volna meg már eddig is százezrek és nem nyomorodtak volna meg még többen, már röhögnénk az egészen. Az ugyanis elég nyilvánvaló, hogy egyik fél sem akar tárgyalni, az oroszok és az ukránok is hisznek abban, hogy a csatatéren kell eldölnie a vitás kérdéseknek. Békéről csak azért beszélnek, hogy Donald Trump amerikai elnöknek kedves szavakat is applikáljanak a háborús üzeneteikbe. De egyik sem gondolja komolyan.

Illetve annyira gondolják komolyan, hogy mind a két fél megengedné a másiknak, hogy visszavonuljon azokhoz a határokhoz, ahol ők elérik a háborús céljaikat. Ezt pedig becsomagolják béke vagy tűzszünet kontentekbe. Az oroszok pl. beleegyeznének a tűzszünetbe, azzal a feltétellel, hogy utána az Odessza-Harkov vonalig bezárólag orosz katonák őrzik a békét. Értsd: elfoglalják a teljes Novorossziját harc nélkül. Az ukránok már valamennyivel több realitásérzékkel csak annyit mondanak, hogy beleegyeznek abba, hogy sosem csatlakoznak a NATO-hoz, de a tűzszünet után azonnal több százezres NATO-kontingest érkeztetnének Ukrajnába, akik felügyelik a békét.

Ennek a szomorújátéknak a része ma az, hogy mind a kettő a saját portájára hívja az ellenfelét, hogy ott tárgyaljon, és a visszautasítást rögtön úgy magyarázzák, mint a békevágy teljes hiányának cáfolhatatlan bizonyítékát.

Mert Zelenszkij nem megy Moszkvába, Putyin meg nem utazik Kijevbe. 

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!