Pesti Srácok

KSH: még a korábbinál is kedvezőbbek a szegénységi mutatók Magyarországon

KSH: még a korábbinál is kedvezőbbek a szegénységi mutatók Magyarországon

Hiába követelt a baloldal felülvizsgálatot, végül a saját narratívájuk dőlt meg, mikor megkapták azt. Kiderült ugyanis, hogy a korábban közöltnél kedvezőbbek a szegénységi mutatók. A KSH-adatrevízió a 2022-es népszámlálás alapján korrigálta a felméréseket, megszüntetve a technikai eltéréseket. Az adatok szerint 2023-ban javulás látszik a társadalmi kirekesztettség terén.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lezárta a 2018 és 2023 közötti EU–SILC-felmérés (European Union Statistics on Income and Living Conditions) adatrevízióját, melynek során a 2022-es népszámlálás friss népességadatait is felhasználták az újrasúlyozáshoz és ellenőrzéshez. A hivatal közlése szerint ez egy előre tervezett, rutinszerű folyamat volt, melynek célja a hosszú távon is megbízható statisztikai adatsor biztosítása – írja a Mandiner

A KSH szerint kevesebben élnek a szegénységi küszöb alatt
A KSH szerint kevesebben élnek a szegénységi küszöb alatt

A frissített számítások alapján 2023-ban kisebb arányban éltek az emberek szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával Magyarországon, mint korábban közölték, sőt az előző évhez képest is javulás látszik. A KSH szakértői hangsúlyozták, hogy a felülvizsgálatot nem külső bírálatok indították el: a döntés már 2023-ban megszületett, és összhangban van az Európai Unió által elvárt statisztikai gyakorlatokkal. A 2022-es népszámlálás adatait használták új alapként a minták súlyozásához, hogy az eredmények jobban tükrözzék a társadalmi folyamatokat.

A revízió során két technikai finomhangolás történt:

  1. pontosították a jövedelemadatok pótlási módszerét, így kisimultak a korábban előforduló kiugró értékek,
  2. valamint módosították a bruttósítási algoritmust, megszüntetve a nettó és bruttó jövedelmek közötti apró inkonzisztenciát.
  3. A hivatal kiemelte: minden eddig publikált mutató nettó jövedelmen alapult, tehát nem történt érdemi torzítás.

A kutatók szerint a legnagyobb eltérések az egyfős háztartások, főként a nyugdíjasok körében mutatkoztak. Ennek oka, hogy a Covid–19-járvány idején sokan nem voltak hajlandók személyesen adatot szolgáltatni a kérdezőbiztosoknak, így az Eurostat-sztenderdeknek megfelelően átlagolt adatokkal kellett pótolni a hiányzó válaszokat. Ez a pótlás a kisebb mintákban torzító hatást okozhatott, de a teljes országos mutatókat nem befolyásolta.

KSH: az Eurostat validálta a frissített adatsorokat

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettsége egy komplex mutató, mely három tényezőt vesz figyelembe:

  1. a relatív jövedelmi szegénységet,
  2. a súlyos anyagi és szociális deprivációt,
  3. valamint a nagyon alacsony munkaintenzitásban élőket.

A mostani revízió során érdemi változás egyedül a relatív jövedelmi szegénységben történt. A fő indikátor, valamint a mutató többi komponensének trendje ugyanakkor nem módosult.

A KSH hangsúlyozta, hogy az EU–SILC felméréseiből származó adatok eddig is megbízható alapot biztosítottak a döntéshozatalhoz és a kutatásokhoz, az újraszámolt mutatók pedig tovább finomítják a képet. Az Eurostat validálta a frissített adatsorokat, melyek publikálása hamarosan várható. Az előzetes eredmények szerint 2023-ban kisebb arányban éltek Magyarországon olyan emberek, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának voltak kitéve, mint egy évvel korábban. Ez a javulás ugyanakkor nem írja felül a hosszabb távú trendek fontosságát, melyek megértéséhez elengedhetetlen a pontos és összehasonlítható statisztikai háttér.

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!