Akár migránsok betelepítésére is igent mondanának Magyar Péterék
Ismét egy belső fórumról készített videófelvétel buktathatja le a TISZA Párt terveit arra az esetre, ha hatalomra kerülnének. Kiderül belőle, hogy a párt holdudvarában dolgozó szakértők az uniós jogot helyeznék a magyar Alaptörvény fölé, és feles többséggel módosítanának kétharmados törvényeket. A Tűzfalcsoport írása.
Magyar Bálint volt SZDSZ-es oktatási miniszter hirtelen ismét reflektorfénybe került. Miután évekre visszavonult az aktív politizálástól, 2024 őszétől kezdve újra aktivizálta magát: „A rendszerváltás stratégiája – a 2026-os választás feltételei” című előadásával a TISZA Párthoz köthető rendezvényeken, a TISZA-szigetek berkein belül lépett fel, köztük a 13. kerületi Áradás Tisza Sziget meghívására is, melyről felvétel is készült, amely a YouTube-on elérhető - írta a Tűzfalcsoport blog.
Az előadás egyik központi gondolata eredetileg Fleck Zoltán jogász-szociológustól származik, aki már korábban felvetette: kétharmados törvényeket lehetne feles többséggel is módosítani – vagy akár alkotmányozni is. Továbbá nyíltan azt is pedzegette, hogy olyan átmeneti intézkedések szükségesek, melyek ideiglenesen felfüggesztik az Alaptörvény egyes pontjait, hogy kormányozható legyen az ország, különben – szerinte – a demokratikus kormányzás lehetetlen lenne.
Minden jel arra mutat, hogy Magyar Bálint támogatja ezt az ötletet – legalábbis a TISZA-szigetek körében előadott anyag logikája közelít ehhez a gondolatvilághoz.
Különösen aggasztó az az állítás Magyar Bálint előadásában, hogy az EU-s jogot a magyar elé kell helyezni. Ezzel implicit módon azt kommunikálják: az ország szuverenitása és alkotmányos rendje alá van rendelve külső jogi normáknak.
Ez a gondolat pedig, ha a TISZA Párt hatalomra kerülne és megvalósítaná az elhangzottakat, komoly jogi és politikai következményekkel bírna: felveti, hogy nyíltan elismerik az uniós jog elsőbbségét, amely ez esetben egy olyan kérdésben is, mint a migráció, elsőbbséget élvezne, és akkor a migrációs paktum is magasabb rendűvé válhatna értelmezésükben az Alaptörvénnyel szemben. Brüsszelben pedig tapsikolna örömében az Európai Bizottság.
Magyar Bálint előadása részben támaszkodik Kim Lane Scheppele elemzéseire. A jobboldali olvasóközönség számára Scheppele jól ismert a Soros-hálózat értelmiségi közegeiben betöltött szerepe miatt, hiszen Magyarország egyik legkritikusabb külföldi bírálója. Egy olyan gondolatot idézett tőle a volt SZDSZ-es politikus, miszerint „követni kell az uniós jogot”, mert „az Alaptörvény világosan kimondja, hogy a nemzetközi egyezmények elsőbbséget élveznek a magyar jogszabályokkal szemben”.
Kim Lane Scheppele állítása és ezáltal Magyar Bálint gondolatmenete egyszerűen hamis. Az Alaptörvény nem mondja ki, hogy a nemzetközi egyezmények felülírhatják a magyar alkotmányt – sőt, ennek éppen az ellenkezője igaz.
Az Alaptörvény világosan kimondja: az maga a magyar jogrendszer alapja, vagyis minden más jogforrás csak belőle eredeztethető. Aki mást állít, az vagy nem ismeri a magyar alkotmányos rendet, vagy szándékosan ferdíti el a valóságot.
Igen, egy ratifikált nemzetközi egyezmény elsőbbséget élvezhet egy egyszerű magyar törvénnyel szemben, de soha nem írhatja felül az Alaptörvényt. Az Alkotmánybíróság több ízben is kimondta: az uniós jog csak az Alaptörvény keretei között alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy a magyar alkotmány védőpajzsként áll a nemzeti szuverenitás és az ország alkotmányos identitása felett.
A felvázolt baloldali értelmezés tehát nem más, mint politikai blöff: azt próbálják elhitetni a közvéleménnyel, hogy Brüsszel jogi diktátumai automatikusan felülírhatják a magyar alkotmányt. Ez azonban egyszerűen nem igaz. A migrációs paktum sem élvezhet elsőbbséget az Alaptörvénnyel szemben – legfeljebb azok szerint, akik szívesen áldozták/áldoznák fel hazánk szuverenitását külföldi érdekek oltárán.
Kiemelt kép: Magyar Bálint Fotó: Facebook
