Pesti Srácok

Nem követjük Európát a gazdasági összeomlásba vezető úton – Orbán Viktor komoly bejelentést tett

Orbán Viktor a kötcsei találkozón.
Orbán Viktor a kötcsei találkozón.

Inkább többet edzünk, hogy magasabbat ugorhassunk – így magyarázta újságírói kérdésre a kormányzati szándékot, hogy miért indul meg Magyarországon október 6-tól egy fix 3 százalékos kamatozású, 150 millió forint értékű hiteltermék a vállalkozások számára a Széchenyi kártyán keresztül.

Míg az európai gazdaságokról csak rossz híreket lehet kapni, és a Draghi-féle jelentés óta inverz MZP-ként csak lefelé mozgott az Unió gazdasága, a magyar miniszterelnök ellenkező utat választott. Orbán Nagy Elekkel, az MKIK elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján közölte, beérett a kamara és a kormány együttműködése, és amennyiben sikerül a megállapodásokat gyakorlatba ültetni és végrehajtani, akkor a magyar gazdaság teljesítménye, szemben Németországéval, növekedni fog.

Nem elég védeni a gazdaságot, gyarapodni is kell!

A háború nem ért véget, ezért halasztani kellett a gazdaságélénkítő program elindítását, mert újra kellett kalibrálni azt. Ezért nem az év elején, hanem októbertől indul meg a magyar kis- és középvállalkozások számára elérhető új hiteltermék, ami fix 3 százalékos kamattal, 150 millió forint értékig érhető el, ami rugalmasan és szabadon felhasználható.

Az adórendszer marad

A magyar miniszterelnök arra is kitért, hogy a magyar adórendszer bevált és működik, aki módosítani akar rajta, az maximum az adócsökkentésben gondolkodjon. Minden mást Brüsszel óhajaként azonosított, ugyanis az uniós bürokraták már régóta szorgalmazzák a Magyarországnak versenyképtelenséget jelentő többkulcsos adózást.

Németországban is vége van a jóléti rendszernek, ezért a munkára adott magyar gazdasági rendszer egy jó rendszer

– így indokolta, miért nem érdemes visszatérni a segélyalapú világhoz.

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!