Orbán Viktor üzent Európának: a kereszténység elvesztése a haza elvesztését is jelenti
Orbán Viktor (Forrás: Miniszterelnöki Hivatal)
A miniszterelnök a veszprémi főszékesegyházból üzent Európának: a kereszténység elvesztése a haza elvesztését is jelenti. Orbán Viktor szerint Magyarországon újra megjelentek a Lenin-fiúk, de nem hagyunk nekik teret.
A miniszterelnök a veszprémi főszékesegyházból üzent ma Európának: a kereszténység elvesztése a haza elvesztését is jelenti. Orbán Viktor szerint Magyarországon újra megjelentek a Lenin-fiúk, de nem hagyunk nekik teret, tudósított a Mandiner.
Ma délután ünnepi szentmisére került sor a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyházban. Az esemény különleges jelentőséggel bír, hiszen a bazilika újraszentelése szimbolikusan lezárja a veszprémi várnegyed nagyszabású felújítási munkálatait.
A megújult történelmi épületek és szakrális terek ősztől ismét teljes pompájukban fogadják a látogatókat, bemutatva a város gazdag kulturális és vallási örökségét.
Orbán Viktor a főszékesetyházból üzent
Az ünnepi alkalmon Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott.
„A Szent Mihály Főszékesegyház újraszentelése nem csupán egy épület felújításának lezárását jelenti, hanem egyfajta visszatérést Magyarország történelmi és keresztény gyökereihez” – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta, hogy a székesegyház falai a mai napig őrzik Boldog Gizella, Szent István király felesége által alapított székesegyház építő köveit, amely a magyar államiság és kereszténység szoros kapcsolatának szimbóluma.
A kormányfő rámutatott, hogy
Magyarország története és a kereszténység nem két különálló szál, hanem egyazon szövet szorosan összefonódó fonalai.
Kiemelte, hogy a kereszténység felvétele a magyarság számára nem pusztán vallási döntés volt, hanem egy történeti és személyes elköteleződés is, amely a magyar állam megalapítását és megerősítését célozta. Ez a döntés évszázadokon át meghatározta a magyar nép identitását és kultúráját, és ma is élő hagyományként van jelen.
Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarországon azokat a közösségeket erősítették meg, amelyek értékrendje megőrizte a magyarság és a keresztény magyar élet hagyományait. Kiemelte, hogy az alaptörvény szerint minden állami szerv kötelessége a magyar keresztény kultúra védelme, ám szerinte további erőfeszítésekre van szükség e felelősség teljesítéséhez.
Hozzátette, hogy ez a szolgálat emelte a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyházat a város középpontjába és magaslatára, szimbolikusan is felemelve a közösség tekintetét magasabb célok felé. „Ki akarná, hogy élete a mulandóság tengerében vesszen el?” – tette fel a kérdést.
Kijelentette, hogy a székesegyház falai tanúi voltak dicsőséges és pusztító időknek egyaránt, látták a hit erejét, amely éltette a magyarságot, és azt is, amikor a hit üzenete elhalványult. Hangsúlyozta, hogy a nemzet elnyomása mindig együtt járt az egyház üldözésével, amit soha nem szabad elfelejteni.
A kormányfő figyelmeztetett, hogy
a mai magyar politikában újra megjelentek az erőszakos „Lenin-fiúk” és a papokat támadó szabadcsapatok,
de hangsúlyozta:
„Nem adunk teret nekik, ehelyett folytatjuk a templomépítő munkát, és erről az útról nem térünk le.”
A miniszterelnök kritikával illette Nyugat-Európát, amelyet a templomrombolók civilizációjának nevezett, ugyanakkor kiemelte, hogy Közép-Európában más értékek uralkodnak. Itt még tudják, hogy
a kereszténység elvesztése a haza elvesztését is jelenti.
Hozzátette, hogy vannak olyan kérdések, mint például a migráció, amelyekkel nem lehet kísérletezni vagy kockáztatni. Példaként említette a cseheket, akik szerinte a legutóbbi választásokon józan döntést hoztak.
