Pesti Srácok

Két hónap után sikerült távozásra bírni a parajdi sóbányát is működtető Salrom vezetőségét

Két hónap után sikerült távozásra bírni a parajdi sóbányát is működtető Salrom vezetőségét
Parajd, 2025. május 28. A csendőrség által lezárt Só-szoros Parajd felőli bejárata 2025. május 28-án. A Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszában kialakult víznyelőkbe ömlik a víz, amely a sóbányába tör be. A patakmederben több víznyelő is kialakult, amelyeknek mérete a heves esőzések következtében kialakult áradások miatt megnövekedett. Várhatóan május 28-án a létesítmény turisták által látogatható részét is eléri a víz. A Hargita megyei önkormányzat válságstábot hozott létre a turizmus megmentésére. MTI/Veres Nándor

Leváltották a vízzel elárasztott parajdi sóbányát is működtető román Országos Sóipari Társaság (Salrom) vezetőségét - jelentette be közösségi oldalán Radu Miruta román gazdasági miniszter. Mint ismert, a parajdi bánya katasztrófája drasztikus mértékben változtatta meg az ottélők életét, jövőképét.

A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) minisztere hónapok óta próbálta előbb lemondásra bírni, majd meneszteni a román állami vállalat vezetőségét, melyet több alkalommal is azzal vádolt, hogy felelős a parajdi bányakatasztrófáért.

parajdi
Csak sikerült meneszteni a parajdi sóbánya katasztrófájának felelőseit

Felesleges pénzszórás a parajdi sóbánya biztosítása helyett

A román sajtó által szerdán ismertetett, kedden késő este kelt Facebook-bejegyzésében a miniszter azt írta, hogy ez megtörtént, a kisebbségi részvényes szavazatával sikerült elérni a vezetőség leváltását.

Leváltottuk azt a vezetőséget, amely szemet hunyt egy bánya beomlása felett, ugyanakkor fölösleges és költséges beszerzéseket hajtott végre, amit két hivatalos jelentés is dokumentál

- írta Radu Miruta. Mint magyarázta, az állami vállalat vezetőségének leváltására azért kellett több hónapot várni, mert vizsgálatokra, tárgyalásokra és szilárd dokumentációra volt szükség.

A gazdasági miniszter rámutatott, hogy a Salrom felelősségét a parajdi sóbánya elárasztásában két jelentés is alátámasztja, amelyekben a kormányfő ellenőrző testületének és a gazdasági tárcának a vállalatnál végzett vizsgálatai következtetéseit összegzik. Szerinte ezek világosan kimutatják, hogy a Salrom "csúfot űzött" az állami erőforrásokból.

Ennek most vége

- írta Radu Miruta, aki szerint bíróság elé viszik az ügyet az okozott kár megtérítése és a vétkesek felelősségre vonása végett.

Helybéli szakemberek ülnek be a vezetőségbe

A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a Salrom élére ideiglenes vezetőséget neveznek ki azon szakemberek közül, akik jelentkeztek a minisztérium által meghirdetett versenyvizsgára. Anélkül, hogy megnevezte volna az új vezetőség tagjait, közölte, hogy közöttük geológiai kitermelésben jártas helybéli szakember, menedzsmenttel foglalkozó gazdasági szakember és elismert üzletember is van.

A Salrom vezetőségének menesztését a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is több alkalommal kérte, hangsúlyozva, hogy az állami vállalat a román vízügyi hatósággal közösen felelős a parajdi sóbánya vízzel való elárasztásáért, mivel nem ismerték fel a veszélyt, és nem végezték el idejében a bánya fölött folyó Korond-patak elterelési munkálatait. A menesztések elhúzódását az állami vállalatoknál talált eljárásbeli akadályokkal magyarázták.

A román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton ismertette az állami vállaltoknál végzett vizsgálatának eredményeit. A jelentés szerint a Salrom alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a vízbetörés kockázatát a parajdi sóbányában, így stratégiája sem volt a sólelőhely védelmére, holott a beruházásokhoz szükséges anyagi források a rendelkezésére álltak.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet korábban évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.