Pesti Srácok

Amerikából "importált" végzetes szőlőfertőzés fenyegeti a magyar borászatot

Amerikából "importált" végzetes szőlőfertőzés fenyegeti a magyar borászatot

Új szőlőbetegség terjed Magyarországon. Az Amerikából érkezett fertőzés az egész hazai borászatra végzetes lehet, és kétszáz éve nem látott csapást jelenthet a teljes szektorra.

Egyre nagyobb fenyegetést jelent a magyar szőlőgazdaságokra az aranyszínű sárgaság nevű, fitoplazmás eredetű betegség, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjesztett el hazánkban. A végzetes fertőzés 17 borvidéken megjelent a 22-ből, különösen a Zalai és a Balaton környéki területek érintettek. A szakértők szerint a járvány komoly veszélyt jelent a hazai borászat jövőjére, sokan már a XIX. századi filoxéravészhez hasonlítják a helyzetet, ami akkor évtizedekre tönkretette a magyar bortermelést.

Végzetes fenyegetés leselkedik a magyar borászatokra
Végzetes fenyegetés leselkedik a magyar borászatokra

Nincs gyógymód a végzetes szőlőbetegségre

Tarsoly Róbert, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke a hirado.hu-nak nyilatkozott a szőlőbetegségről. Mint mondta, a fertőzés ellen nincs hatékony gyógymód, az érintett tőkék elpusztítása az egyetlen védekezési lehetőség. A lappangási idő akár három év is lehet, így a tünetmentes ültetvények is hordozhatják a kórokozót. A rovar elleni védekezést nehezíti, hogy a kabócák populációja az enyhe telek és az elhagyott szőlők miatt folyamatosan növekszik.

A szakember szerint egyes fajták – például az Irsai Olivér, a cserszegi fűszeres vagy a sárga muskotály – ellenállóbbak, míg a pinot noir, a chardonnay és a rajnai rizling különösen érzékenyek. Tarsoly szerint emellett különösen a kis borászatokat veszélyezti a kórság, mivel kevésbé férnek hozzá technikai és anyagi eszközökhöz a védekezéshez. A fertőzés nem a bor minőségét, hanem a mennyiséget veszélyezteti: a beteg tőkék nem teremnek, ami hosszú távon az árak emelkedéséhez és a kínálat szűküléséhez vezethet.

Tarsoly hangsúlyozta: az ágazat csak közös fellépéssel, a gazdák és a hatóságok együttműködésével tudja megfékezni a járványt. Ha ez nem sikerül, a magyar borvidékek arculata és fajtaszerkezete alapjaiban változhat meg az elkövetkező években.

A Tarsoly Róberttel készült teljes interjút ITT olvashatják!

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.