Jóléti állam? A csőd szélén táncolnak a német városok
Németország egyre távolodik attól a jóléttől, amit eddig magától értetődőnek tartott, ugyanakkor ez a távolodás nem egyik pillanatról a másikra történt, hanem folyamatosan alakult ki az évtizedek alatt. A vezetők, köztük Angela Merkel igyekeztek a szőnyeg alá söpörni a keletkező válságot, azonban ahelyett, hogy megoldást találtak volna a városok és falvak problémáira, inkább súlyosbították azt, és az Európára zúduló migránsokat választották, akiknek eltartása állami és helyi szinten is óriási pénzeket emésztett fel. Ugyan Friedrich Merz kancellár már korábban közölte, hogy vége a német jóléti államnak, de most Essen polgármestere, Thomas Kufen sem maradt csöndben és kijelentette, hogy Németország városai hatalmas csőd szélén állnak.
Essen polgármestere a Bild német napilapban fakadt ki, amelyben a városvezető közölte, hogy a német városok bizony óriási pénzügyi válság szélén, vagyis a csőd szélén táncolnak. A CDU (Kereszténydemokrata Unió) politikusa konkrét számokat is megosztott, amely valóban azt jelzi, hogy a németeknél sokkal nagyobb a gond, mint ahogy az korábban látszott. Thomas Kufen kijelentette, hogy a német városok éves hiánya 2025-ben mintegy 30 milliárd euró, viszont ez a szám tavaly még 24 milliárd euró volt, vagyis egy év alatt mintegy 6 milliárd euróval nőtt meg a városok amúgyis magas költségvetése.
Fotó: Thomas Kufen/Facebook
Kufen: szinte minden német város most a csőd szélén áll
Kufen úgy fogalmazott:
Szinte minden német város most a csőd szélén áll. Csak Észak-Rajna-Vesztfáliában a 396 város és község közül mindössze 10 tud kiegyensúlyozott költségvetést felmutatni, és ez az arány egész Németországra kivetíthető.
Hozzátéve, hogy most már a gazdag városok is a szegényebb települések sorsára kerültek, így előbbiek is arra kényszerültek, hogy megszorítsák azt a bizonyos nadrágszíjat.
A költségvetési kiadások drasztikus növekedése jelzi, hogy a német államnak minél előbb reagálni kell, hogy a városok elkerüljék a csődbe jutást. A válaszadás ugyanakkor nem lesz egyszerű, mert Essen polgármestere szerint itt nemcsak több pénzre van szükség, hanem „kevesebb bürokráciára, egyszerűbb közbeszerzésekre, kevesebb követelményre, hogy a kevés pénzből többet tudjanak kihozni”. Kufen azon túl, hogy a migrációt nem említi meg a probléma forrásaként, úgy tűnik, hogy nem hallotta Merz azon hírhedtté vált kijelentését, hogy a német jóléti állam már a múlté, mivel a német polgármester még mindig hisz abban, hogy a jólét az megmenthető. Kufen ugyanis azt mondta:
Beszélnünk kell arról, hogy mit tehetünk azért, hogy megmaradjon a jóléti állam.
Ugyanakkor a Remix News Essen városvezetője helyett is kimondja, hogy valójában mi is okozhatta a szakértelem hiányán túl a német jólét veszélybe kerülését.
A válasz mindenki számára egyszerű és nyilvánvaló: a migránsok. A migráció nem egyik napról a másikra érte Németországot, hanem folyamatosan, csorogva jöttek be elsősorban török munkavállalók, hogy ellássák azokat a feladatokat, melyeket a német állampolgár már nem hajlandó elvégezni. Majd őket követte a többi muszlim, hiszen őket a németek tárt karokkal, és jó kis jövedelemmel fogadták. Ennek a német befogadó szellemnek egy kicsúcsosodása volt a migránsok előtti kapuk megnyitása 2015-ben, és a papírok nélkül érkező illegálisok feltétel nélküli befogadása, amivel a német állam nemcsak a népességének létszámát emelte, hanem a költségvetés kiadási oldalát.
A Remix News felhívja a figyelmet, hogy évente legalább 50 milliárd eurós költséggel jár a szociális integráció, a lakhatás és a különböző juttatások biztosítása a migránsoknak. De itt érdemes megemlíteni azokat a kiadásokat is, amelyek a migráció rejtett költségének minősül: az emelkedő lakásárak, a megnövekedett egészségügyi kiadások, az oktatás többletköltségei, valamint a romló közbiztonságból adódó egyéb kiadások, mint a karácsonyi vásárok biztosítása például betonelemekkel. Bár azt itt meg kell jegyeznünk, hogy néhány német városvezetés már inkább megadta magát a migrációs fenyegetésnek, és a hagyományos karácsonyi vásár eltörlése mellett döntöttek, mert az óriási összegeket emészt fel.
Merz most cselekvésbe kezdett, legalábbis elvi szinten, és megpróbálja a már legalább egy évtizede a német büdzsé nyakán élő migránsok egy részét hazaküldeni, miután a németek egyes adatok szerint már 20 ezermilliárd eurót is elkölthettek az adófizetők pénzéből.
És mit kaptak érte a németek? Azt, hogy a jóléti államuk úgy tűnik, hogy odalett, mindez az egyre inkább liberalizálódó európai és német politikának köszönhetően, amelynek képviselői azt ígérték, hogy a migráció majd mindent, így a német gazdaság problémáját is megoldja. A keresztényekkel szembeni vallási intolerancia egyre súlyosabb és nagyobb teret nyer az országban, a szociális kiadások pedig jelzik, hogy szó nincs arról, hogy a migránsok munkavállalás céljából jönnének Németországba, hiszen a segélyezettek kb. 63 százaléka külföldi vagy külföldi hátterű.
Németország immár Franciaország mellett tökéletes képet ad arról, hogy a kontroll nélküli migráció, hogyan változtatja meg a társadalom szerkezetét, és ebből következően hogyan befolyásolja negatívan és teszi tönkre a jólétet.
