Pesti Srácok

Szijjártó: nukleáris energia nélkül nincs energiabiztonság, nincs rezsicsökkentés

Szijjártó: nukleáris energia nélkül nincs energiabiztonság, nincs rezsicsökkentés
Szijjártó Péter
Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

Nukleáris energia nélkül Magyarországon nincs hosszú távú energiabiztonság és nem lehet fenntartani Európa legalacsonyabb áramárait sem a magyar családok számára - közölte a külgazdasági és külügyminiszter kedden Párizsban. Szijjártó Péter a Párizsban megrendezett Nukleáris Világkiállítás panelbeszélgetésén fejtette ki a magyar álláspontot.

Szijjártó Péter Párizsban elöljáróban kiemelte, hogy Magyarország tengerparttal és jelentősebb kőolaj- vagy földgázmezőkkel nem rendelkező országként egyedül az atomenergia révén lehet képes biztonságos, megbízható, környezetbarát módon és olcsón kielégíteni az elkövetkező években exponenciálisan növekvő elektromos áram-igényét. Aláhúzta, hogy ezért egyrészt dolgoznak a meglévő reaktorok élettartamának kiterjesztésén, másrészt két újabb, összesen 2400 megawatt teljesítményű blokk építése is zajlik. Hozzátette, hogy utóbbi jelenleg Európa legnagyobb nukleáris beruházása, amelyen ráadásul a kontinens legjobb vállalatai dolgoznak együtt.

Szijjártó
Szijjártó Péter szerint a nukleáris energia elengedhetetlen az életünkhöz.

Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy a nukleáris ipar az utolsó olyan területek egyike, ahol a józan ész alapján még továbbra is lehetséges a kelet-nyugati együttműködés, amire szavai szerint a paksi bővítés kiváló példa, ugyanis az orosz Roszatom mellett francia és német cégek is részt vesznek a projektben.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy a magyar atomerőmű-beruházás nem áll szankciók hatálya alatt sem az Európai Unió, sem az Egyesült Államok részéről, így a munkálatokat fel tudják gyorsítani.

Erre azért van szükség, mert nukleáris energia nélkül Magyarországon hosszú távon nincs biztonságos energiaellátás. És nukleáris energia nélkül nem tudjuk fenntartani Európa legalacsonyabb áramárait a magyar családok számára

- figyelmeztetett.

Éppen ezért a nukleáris ipart érintő minden negatív diszkrimináció ellentétes a nemzeti érdekeinkkel

- fűzte hozzá. Kifejtette, hogy Pakson folyik a talajkitermelés, a szükséges 3,5 millió köbméter földből kétmilliót már kiástak, a talajszilárdítás céljából tervezett 75 ezer cölöpből pedig már 43 ezer megvan. Emellett a szükséges 124 épületből harminc készen áll, 47-nek pedig zajlik az építése.

A hosszú gyártási idejű eszközök három ország hat városában készülnek, közöttük Franciaországban Mivel az utolsó engedélyek megszerzése folyamatban van, az első beton öntésére február elején kerül sor, s ezzel a projekt már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint is építés alatt álló atomerőműnek fog minősülni. A két új reaktort pedig a következő évtized elején kell rácsatlakoztatni majd a hálózatra

- mondta.

Szijjártó kitért hazánk diverzifikációs erőfeszítéseire is

A miniszter a magyar kormány diverzifikációs erőfeszítéseivel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy hazánk a földrajzi és fizikai adottságai miatt nagyban függ az energiaimporttól, ezért a kiszolgáltatottságát csak a nukleáris kapacitásai bővítésével tudja csökkenteni. Kulcskérdésnek nevezte a diverzifikációt, ugyanakkor kijelentette, hogy ez alatt nem bizonyos források kiváltását értik, hanem új forrásokat bevonását. Illetve egy rendkívül fontos alapelvnek minősítette azt is, hogy a nemzeti energiamixről szóló döntéseknek nemzeti hatáskörben kell maradniuk.

Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy 2028-tól a francia Framatome is fog nukleáris fűtőanyagot szállítani Magyarország számára, és hasonló tárgyalások zajlanak az amerikai Westinghouse-zal is fűtőanyag beszerzéséről, ami reálisan 2028-2029-től kezdődhet meg, mivel az engedélyezési folyamat két-három évig tarthat, illetve egy másik amerikai céggel is egyeztetések folynak, hogy a technológiájukat alkalmazzák a kiégett fűtőelemek tárolására Pakson.

A tárcavezető megerősítette, hogy a jövő a kis méretű moduláris reaktoroké (SMR), ezért a kormány nemrég megállapodást írt alá az amerikai technológiák esetleges jövőbeli használatáról. Úgy vélekedett, hogy erre rendkívül nagy szükség van, mivel hazánkban évről évre beruházási rekordok dőlnek, hatalmas ipari létesítmények jönnek létre, s mindez rengeteg villamos energiát igényel.

 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.