Pesti Srácok

Szijjártó Péter: az Európába irányuló kínai beruházások 31 százaléka Magyarországra érkezett tavaly

Szijjártó Péter: az Európába irányuló kínai beruházások 31 százaléka Magyarországra érkezett tavaly
Fotó: Bodnár Boglárka

Kína mostanra minden aspektusban Magyarország legfontosabb gazdasági partnere az Európai Unión kívül, amit mutat az is, hogy a tavalyi évben az Európába irányuló kínai beruházások 31 százaléka hazánkba érkezett - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. Szijjártó kiemelte, hogy a magyar kormány a jövőben is mindenben támogatni fogja a kínai beruházásokat.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kínai vállalatok vezetőivel vett részt munkareggelin, amelyen először is leszögezte, hogy Magyarország számára a konnektivitás, a kelet-nyugati együttműködés jelenti a követendő külpolitikai stratégiát, ugyanis hazánk érdekeivel ellentétes a világ ismételt blokkosodása.

Szijjártó a pályán
Szijjártó Péter 

Kiemelte, hogy ennek jegyében fogalmazódott meg immáron másfél évtizede a keleti nyitás politikája, amely a magyar-kínai kapcsolatrendszerben is teljesen új dimenziót hozott.

Ma Kína minden aspektusban a legfontosabb gazdasági együttműködési partnerünk az Európai Unión kívül. Kínából érkezik a legtöbb beruházás ma Magyarországra. 2020-ban, 2023-ban, 2024-ben és 2025 eddig lezárt időszakában is Kínából jött a legtöbb beruházás hazánkba

- sorolta a miniszter. 

Szijjártó Péter hozzátette:

Így ha minden folyamatban lévő vagy elhatározott beruházás befejeződik, akkor elmondhatjuk, hogy meg fogja haladni a 30 milliárd eurót a Magyarországra érkezett kínai tőke mennyisége. Ezzel a kínai vállalatok szorosan a németek mögött a második legnagyobb beruházói közösséget fogják jelenteni.

Majd aláhúzta, hogy Magyarország az EU-n kívül mára Kínával bonyolítja le a legnagyobb kereskedelmi forgalmat, ami nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a gazdaságot a lehúzó európai környezet dacára is versenyképes állapotban tudták tartani.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy tavaly az Európába irányuló öt legnagyobb kínai beruházásból négy is Magyarországra érkezett.

2023-ban az Európába érkező kínai beruházások 44 százaléka Magyarországon kötött ki. Tavaly az Európába érkező kínai beruházások 31 százaléka irányult Magyarországra úgy, hogy a G7 három európai országába, Franciaországba, Németországba és az Egyesült Királyságba a kínai beruházások 20 százaléka érkezett.

 - hangsúlyozta miniszter. 

Szijjártó: a magyar kormány minden támogatást megad a kínai beruházásoknak

Kifejtette, hogy ez világosan mutatja, hogy amikor tavaly Hszi Csin-ping kínai elnök "all weather", vagyis minden körülményre kiterjedő stratégiai együttműködésről kötött megállapodást Orbán Viktor miniszterelnökkel, ott "nem pusztán egy darab papírt írtak alá, hanem ez egy tartalommal megtöltött stratégiai együttműködés".

Továbbá arról biztosította a kínai cégvezetőket, hogy a magyar kormány ezután is minden támogatást meg fog adni ahhoz, hogy a magas technológiai színvonalat képviselő, sok ezer munkahelyet létrehozó kínai beruházások számára Magyarország legyen a legvonzóbb európai beruházási célpont.

A miniszter arra is kitért, hogy az elmúlt tizenegy évben a magyar állam 72 kínai beruházást támogatott mintegy kétmilliárd euró értékben, s ezek nyomán több mint 15 milliárd eurónyi beruházás és mintegy harmincezer új munkahely jön létre.

"Nem véletlen, hogy a 99 stratégiai partneréből a magyar kormánynak 11 kínai vállalat" - fogalmazott.

"Szeretném elmondani azt is, hogy a kínai kormánnyal való stratégiai együttműködésünket mutatja az a tény, hogy az önök kormánya a jövő év végéig meghosszabbította a magyar állampolgárok Kínába utazásának vízummentességét. Ezzel párhuzamosan a magyar kormány is meghosszabbította azt az intézkedést, amelynek értelmében a nagy kínai beruházó vállalatok vezetői számára a leghosszabb távú vízumot adjuk ki vízumkérelem esetén, és az üzleti vízumkérelmek elbírálásának határidejét 48 órára csökkentettük" - fűzte hozzá.

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.