Tuzson Bence: 13. havi illetményt kaphatnak a bírósági dolgozók idén
A teljes bírósági ágazat, több mint tízezer ember kaphat 13. havi illetményt idén - közölte Tuzson Bence igazságügyi miniszter éves meghallgatásán kedden az Országgyűlés igazságügyi bizottságában.
A miniszter elmondta: az Országos Bírósági Hivatal elnöke (OBH) terjesztette elő a javaslatot, amelyet az Országos Bírósági Tanács (OBT) szerdán tárgyal meg, és reményei szerint hozzájárul, hogy az ágazat dolgozói idén 13. havi illetményben részesüljenek. A tárcavezető jelezte: a szükséges költségvetési fedezet rendelkezésre áll.
Tuzson Bence a bírák javadalmazását prioritásnak nevezte, emlékeztetve, tavaly megállapodást kötöttek a bírósági szervezettel, amelynek eredményeképpen három lépésben emelik a bírák, bírósági titkárok és fogalmazók, valamint a bírósági dolgozók bérét. Hozzátette: a bírák havi átlagilletménye 48 százalékkal növekszik a 2024-es szinthez képest, a fogalmazók és a titkárok 89 százalékos növekedéssel számolhatnak, a bírósági tisztviselők javadalmazása pedig duplájára nő. Nem kell Magyarországnak ezen a területen sem szégyenkeznie, jól halad előre a bírák illetményének emelése - összegzett.
Apáti István (Mi Hazánk) kérdésére, hogy a 13. havi illetmény csak egyszeri, a 2026-os választás előtti kampányfogás, vagy minden évben megkapják majd a bírósági dolgozók, a miniszter úgy válaszolt: reméli, hogy a következő időszakban is lesz arra lehetőség, hogy ilyen költségvetése legyen a bírósági rendszernek.
A miniszter az éves meghallgatáson mondott expozéjában fontosnak nevezte, hogy olyan jogrendszere legyen Magyarországnak, amely segíteni tudja az ország versenyképességét. Ebből a szempontból kiemeltnek nevezte a jogrendszer átláthatóságát, hangsúlyozva, hogy a minisztérium az elmúlt időszakban deregulációs törvényjavaslatokat terjesztett az Országgyűlés elé, hogy a magánszemélyek és vállalkozások számára egyszerűbb jogi környezetet teremtsen.
Közölte: a mesterséges intelligencián alapuló új programot indítottak a Nemzeti Jogtár átalakítására, ennek első publikus verziója jövő év első negyedévében lesz kész. Az új jogtár releváns jogi választ ad majd a feltett kérdésekre, minden jogszabályt figyelembe véve, és a tervek szerint később ügyintéző funkciót is kap - mondta. A mesterséges intelligenciának a jogi szakmára gyakorolt hatásával kapcsolatban megjegyezte: a kreatív jogászkodásnak továbbra is lesz jövője, a kutatási munka viszont jelentősen egyszerűsödni fog.
Beszámolt a polgári jog területén bevezetett eljárási szabályváltozásokról - így az egyszerűsített, gyorsított eljárás és az egyszerűsített indokolás bevezetéséről - amelyek azt szolgálják, hogy minél gyorsabban szülessenek meg az ítéletek. Ezt célozza az a néhány hónapja bevezetett új szabály is, amely szerint a bíróságnak saját határidő-mulasztása esetén a minimálbér másfél százalékát kell kifizetnie naponta - közölte.
A miniszter beszámolt az online csalásokkal kapcsolatos jogszabály-módosításokról is, amelyek eredményeképpen sok esetben még időben le lehet tiltani a csalással megszerzett pénz továbbutalását. Ennek köszönhetően egy év alatt hárommilliárd forintot tudtak visszaszerezni a csalások áldozatainak.
Az áldozatvédelemről szólva kiemelte, hogy 2026-ban már minden megyeszékhelyen lesz áldozatvédelmi központ, miután a szekszárdit is átadják jövőre. A büntetőjog változásai közül kiemelte, hogy a távoltartás intézményét akár egy egész életre el lehet rendelni, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetői soha többet ne közelíthessék meg áldozatukat, a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban pedig meg kell hallgatni az áldozatot is.
A DK-s Rónai Sándor a Szőlő utcai javítóintézetben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban azt kérdezte a minisztertől, továbbra is fenntartja-e, hogy nincsen kiskorú érintettje az ügynek, és magas rangú politikai szereplő vagy kormánytag sem érintett. Válaszában a miniszter azt kérte számon a DK-n, hogy a korábbi gyermekvédelmi törvénymódosításokat, szigorításokat nem támogatta, ami szerinte aláássa az ellenzéki párt gyermekvédelemmel kapcsolatos álláspontját.
Kijelentette: a minisztérium által összeállított vizsgálati jelentéseben foglaltakat nem szabad összekeverni a különböző büntetőeljárásokkal. Az ügynek semmilyen szempontból nincs közelében politikus, az teljesen biztos - szögezte le, a DK-t viszont azzal vádolta, hogy a részvételével zajlik egy olyan felépített politikai támadás, amelynek célja a kormány működőképességének aláásása.
A testület ülése után a minisztert újságírók is arról kérdezték: továbbra is úgy gondolja-e, hogy a Szőlő utcai ügynek nincsen kiskorú érintettje, miközben a rendőrség ezzel ellentétes nyilatkozatot tett. Tuzson Bence azt mondta: fenntartja a Szőlő utcai üggyel kapcsolatos jelentésében foglaltakat, szerinte amikor a jelentést kiadta, a benne foglalt állítások mind igazak voltak a büntetőeljárás akkori állása alapján. Hangsúlyozta, hogy minden ügyben, ahol kiskorú érintett lehet, büntetőeljárást kell lefolytatni.
A Tisza Párt adatszivárgási ügyét a miniszter súlyos bűncselekményként és alapvető nemzetbiztonsági kérdésként értékelte, hangsúlyozva, hogy 200 ezer ember adatával éltek vissza, és az adatok kikerülhettek akár külföldre is. Le kell folytatni a szükséges vizsgálatokat, beleértve a büntetőeljárást is - tette hozzá.
Az almát akarja a körtével összehasonlítani - válaszolta a miniszter arra a kérdésre, hogy a Tisza párt adatszivárgási ügye, vagy a külügymisztérium szervereit korábban ért orosz hackertámadás jelent nagyobb nemzetbiztonsági kockázatot. Tuzson Bence komoly alkalmassági problémának nevezte, hogy a Tisza párt nem tudott vigyázni a rábízott adatokra. Azt mondta: nem hiszi, hogy a párt tudatosan szivárogtatta ki az adatokat, de valószínűnek tartja, hogy lehető legnagyobb hanyagsággal jártak el.
