Pesti Srácok

A brit vezérkari főnök szerint minimális az esélye, hogy az oroszok megtámadnák Angliát

A brit vezérkari főnök szerint minimális az esélye, hogy az oroszok megtámadnák Angliát
Fotó: Ludovic Marin

Ismételten kiderült, hogy Anglia nem az oroszoktól való félelmében támogatja Ukrajnát az utolsó vérig tartó harcban. A brit vezérkari főnök 5 százaléknyi esélyt lát arra, hogy az Oroszország megtámadná az Angliát.

Sir Richard Knighton, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke a Royal United Services Institute (RUSI) nevű londoni védelmi és biztonsági elemzőközpontban ugyancsak hétfőn elmondott éves helyzetértékelésében kijelentette: távoli annak a valószínűsége, hogy Oroszország nagyszabású közvetlen katonai támadást intéz vagy inváziót indít Anglia ellen, de "ez nem azt jelenti, hogy ennek esélye zéró".

Anglia
Anglia nem veszi komolyan az oroszokat; fotó: Ludovic Marin

Knighton tábornok szerint

a "távoli" ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy egy ilyen támadás valószínűsége eléri az 5 százalékot.

A vezérkari főnök - a brit királyi légierő (RAF) korábbi főparancsnoka - hétfő esti előadásában azt mondta:

Oroszországnak masszív, technológiai szempontból egyre fejlettebb és immár jelentős hadszíntéri tapasztalatokkal is bíró hadserege van.

Mintha az angliai sorkötelezettség bevezetését pedzegetné

Knighton nem szólt ugyan közvetlenül arról, hogy Nagy-Britannia a hat évtizede megszűnt sorkatonai szolgálat újbóli bevezetésére készülne, de úgy fogalmazott: a nemzetbiztonság garantálását nem lehet egyedül a fegyveres erőkhöz "kiszervezni", mivel ez a jelenlegi helyzetben az "egész nemzet" feladata, "fiainknak, lányainknak, veteránjainknak egyaránt szerepet kell ebben vállalniuk, szolgálniuk, szükség esetén harcolniuk kell".

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!