Belváros Önkormányzata másfél emelet mélységű, szobányi életteret biztosít a fáknak

„Belváros Önkormányzata hosszú évek óta a lakosság számára minél élhetőbb életkörülmények, fenntarthatóbb környezet kialakításán dolgozik, ezért a vezető európai országok nagyvárosokra kidolgozott tapasztalatait igyekszünk elhozni Belvárosba, mert célunk, hogy olyan közterület-fejlesztéseket valósítsunk meg, amiket nem csak a gyermekeink, de még az unokáink is élvezhetnek” – mondta el Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros polgármestere. 

Belváros Önkormányzata kiemelten foglalkozik a városi környezetben új parkok, zöld pihenő és találkozási pontok kialakításának lehetőségeivel, ami a Belvárosban komoly kihívást jelent. A Garibaldi köz megújítása is ebbe a sorba tartozik, ami a Bástya park után egy újabb, az épületek közé ékelődő – korábban kihasználatlan – telken kialakítandó park létesítését célozta meg. A beruházással – miképpen magával az önkormányzati településfejlesztési stratégiával és zöldítési programmal – reagálni kívánnak a klímaváltozás jelentette kihívásokra, amelyek a városi környezetben fokozottan jelentkeznek. Hasonlóan az összes kerületi beruházásukhoz, itt is kiemelt figyelmet fordítottak az ökológiai és a fenntarthatósági szempontokra, a zöld és a kék szemléletet követve, az esővízzel is gazdálkodnak. A Garibaldi közben egy igazi városi pihenőhely jön létre, 4 új fával, cserjékkel, valamint oszlopokra és gerendákra felfuttatott kúszónövényekkel, ahol jó lesz feltöltődni, olvasgatni, találkozni az ismerősökkel.

A 4 új fa vezérgyökere az erre a célra kialakított, 4 méter mély, 50 köbméteres közműmentes gyökérzónán keresztülhaladva érheti el a vizet tároló talajréteget, ahol kiterjedt gyökérzetet növeszthet és csatlakozhat a talajlakó gombafonalakhoz, baktériumokhoz, valamint, mivel a gyökértérben mikrobiomban gazdag élettere lesz, a növekedése is gyors lehet. Az erőteljes növekedést segíti, hogy a fák élettere automata öntözőrendszert is kap, így ezek a fák minden földi jóval ellátottak lesznek, hasonlóan a kerületszerte már alkalmazott gyökéröntözőzónás, automatizált, takarékos és okos öntözési rendszerekhez, amiket Belváros Önkormányzata a korábbi beruházásai során – nem kizárólagosan a gyökérmenedzsment infrastruktúra részeként – már kiépített, így például a Semmelweis utcában, a Podmaniczky téren, a Nagysándor József vagy éppen az Arany János utcában. A viszonyítást segíti, hogy egy átlagos budapesti ültetett fa maximum 1-1,5 méter mély, 2,25-2,5 köbméteres ültetőgödröt kap, kivéve persze az V. kerületet, ahol évek óta ennél jóval nagyobb ültetőgödröt alkalmaznak, bár ekkorát még ők sem tudtak eddig kialakítani.

Újabb belvárosi innováció, hogy a kerület a legújabb szerkezeti talajreceptúrát használja, amely dolomit zúzottkő, humuszkomposzt és bioszén elegyéből áll és a rendszerrel együtt egy monitorozó rendszer is kiépül. A dolomit kipróbálása azért egy újabb mérföldkő a kerület életében, mert az hazai vulkanikus kőzet. Amennyiben beválik, az a belvárosi beruházásoknál egyre inkább általánosan alkalmazott Stockholm Faültetési Rendszer költségeit a jövőben jelentősen csökkentheti. Az alkalmazott termőközeg ezen kívül – szemben a sima termőtalajjal – nagyon hosszú időn át (várhatóan 100 évig) biológiailag és szerkezetileg stabil marad. A gyökérzónában elhelyezett monitoring rendszer szintén egy érdekes kísérlet. Bár a kerület szerte fúrt és az öntözést segítő kutak közül több is méri a talajvíz összetételét, különösen, annak sótartalmát, most először alkalmaz a kerület olyan megoldást, amivel a gyökérzónában elhelyezett plexi csövek és az azokba betudható ipari endoszkóp segítségével már a gyökérnövekedést is nyomon fogják tudni követni. Ebbe a kísérletbe kutatási céllal a kerületi elképzelések szerint az egyetemek bekapcsolódását is szívesen látják. Az V. kerület által alkalmazott megoldásokról, nem mellesleg, Budapest főtájépítésze is elismerően nyilatkozott.

A Garibaldi közbe tervezett fák a nyári felmelegedés mérséklésében és a levegő tisztításában játszanak majd fontos szerepet. A Garibaldi közben a fákon túl, alacsony és középmagas cserjék, talajtakarók kerülnek még elültetésre és különleges építészeti elemeken biztosítják a várostűrő kúszónövények felfutását.

Belváros Önkormányzata évek óta tartó díjesője

Budapesten szintén elsőként alkalmazták a gyökércella faültetési rendszert, majd ültettek óriásfákat Stockholm Faültetési Rendszerrel. Minden lehetséges felületen zöldítenek, így dolgozták ki – többek között – az időközben más kerületek által is átvett zöld buszvárók koncepcióját, létesítettek többszáz négyzetméteres zöld falakat, zöld oszlopokat és zöld tetőt a Belvárosban. 

Belváros Önkormányzata tehát folytatja azt az innovatív irányt, amit a Bástya park által már megteremtett, hiszen a Garibaldi köz is egy olyan épületek közé ékelődő – belvárosi környezeteben ritka holló – közterület, ahol egy teljesen új park jöhet létre.