Pesti Srácok

A 2026-os választás egyik fontos tétje: bevándorlóországgá válik-e hazánk?

A 2026-os választás egyik fontos tétje: bevándorlóországgá válik-e hazánk?
Bevándorlók a párizsi metróállomásnál.
Fotó: Elisabeth Pierson / Le Figaro

A 2026-os választásoknak többek között az is a tétje, hogy Magyarország megmarad-e migránsmentes országnak vagy a nyugati államokhoz hasonlóan bevándorló országgá válik, amelynek egyik következménye lenne a bűnözési ráta megemelkedése és az eddig ismert társadalmunk teljes átalakulása. A magyar kormány ugyan következetesen ellenzi a bevándorlók hazánkba történő betelepítését, de ez a politika egy esetlegesen bekövetkező kormányváltással egyből más irányt venne.

A brüsszeli vezetés folyamatosan dolgozik az illegális bevándorlók elosztásán. A Migrációs Paktum előírásai Magyarországot sem kímélnék és több tízezer migránst kéne befogadnunk. A paktum életbe lépéséig már nagyon kevés idő van, és megoldást eddig csak egy politikai oldal kínált fel arra, hogy ezt hazánk továbbra is elkerülje.

bevándorló
Bevándorlók a párizsi Gare du Nord pályaudvarnál.
Fotó: L'Echo

A Tisza Párt már készíti elő a bevándorlók befogadását

A Mestertervben Mráz Ágoston Sámuel emlékeztetett: az Európai Bizottság már 2026 júliusában be akarja vezetni a Migrációs Paktumot, ami harmincezer migránsnak a Magyarországra történő betelepítéséről szól, vagy húszezer eurót fizetünk fejenként a befogadó országoknak. A Nézőpont Intézet vezetője szerint a Tisza a Szőlő utcai botrányban tanúsított viselkedése nem más, mint a Migrációs Paktum bevezetésének előkészítése.

G. Fodor Gábor egyetértett Mrázzal miszerint a brüsszeli vezetés az emberek lelkiismeretére célozva próbálja meg akaratát jó cselekedetként beállítani, holott annak a morális szintnél sokkal több aspektusa van. A XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója szerint ugyanez történt a migrációs válság kezdetekor, de ezt láthatjuk az orosz-ukrán háború kapcsán is. G. Fodor úgy fogalmazott:

A migrációban nem csak az a kérdés, hogy van-e szíved. Hanem hogy van-e erőd, hogy megállítsd a migrációt. Az ukrán-orosz háborúban nem csak az a kérdés, hogy együtt érzel-e a megtámadott ukránokkal. Hanem az a kérdés, hogy mi következik ebből, és neked van-e erre nézve teendőt, hogy megvéd a tieidet.

Hozzátette, hogy az emberek már már kezdenek túllátni a lelki zsarolás koncepcióján, és figyelik saját érdekeiket is. A kérdés az, hogy mi következik akkor ha a Tisza alakít kormányt. Ugyanis mint a szakértő rámutatott: ha az ország jelenlegi vezetése alakíthat kormányt 2026-ban is, nem marad kérdés migrációs veszély kapcsán, hiszen

a Fidesz eddig is elutasította a bevándorlást.

 

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!