Pesti Srácok

Kártérítési pert indít Magyarország a migráció ügyében

Kártérítési pert indít Magyarország a migráció ügyében

Rekordbírsággal sújtott le hazánkra Strasbourg még 2020-ban.

Példátlan büntetést kapott Magyarország a beérkezett migránsok várakoztatása miatt még 2020-ban, válaszul beperli az Európai Bíróságot a magyar kormány - jelentette be Tuzson Bence igazságügyi miniszter. Hazánkat azért marasztalták el, mert tranzitzónákat tartott fenn a határ mentén, és itt kellett várakozniuk a beérkező migránsoknak.

A per végén Magyarország olyan mértékű bírságot kapott, amely példátlan az EU történetében: egymillió euró napi bírságot és 200 millió euró átalányösszeget kell fizetnie, amit azóta is törleszt. Mivel ez egy jogerős bírósági ítélet, Magyarország nem ezt támadja meg, hanem kártérítési pert indít.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés ugyanis kimondja, hogy amennyiben egy európai intézmény kárt okoz egy tagállamnak, azt a kárt köteles megtéríteni.

Hozzátette: az Európai Bíróság több szabályt nem tartott be, több elvet nem érvényesített, amelyet ítélete során érvényesítenie kellett volna, ezzel megsértette Magyarország jogait. 

Ezért Magyarország kártérítési pert nyújthat be a bírósággal szemben, így a fizetendő összeg nagy részét a bíróságnak kellene megfizetnie az Európai Unió részére, nem pedig Magyarországnak.

Tuzson Bence hangsúlyozta, hogy valójában nem is jogi ügyről van szó:  az Európai Bíróság döntésének nem jogi, hanem ideológiai és politikai okai voltak.

Brüsszel azt szeretné, hogy Magyarország engedje be a migránsokat. Ezt mi nem hagyhatjuk, nem is fogjuk hagyni, ezért indítottuk a pert

- jelentette ki az igazságügyi miniszter. 

Kiemelt kép: Tuzson Bence igazságügyi miniszter sajtótájékoztatót tart hivatalában a jog területén az elmúlt évben elért legfontosabb eredményekről 2025. január 16-án. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

 

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)