Pesti Srácok

Krasznahorkai László átvette az irodalmi Nobel-díjat

Krasznahorkai László átvette az irodalmi Nobel-díjat

A díjakat minden évben az alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. 2025-ben a bizottság az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai Lászlónak ítélte oda meggyőző és látnoki életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette is bizonyítja a művészet erejét. Bár sokan tapsoltak Krasznahorkai László díjához, azonban azt meg kell említeni, hogy az író nem éppen büszke származására. Ugyanis Krasznahorkai korábbi nyilatkozatai szerint a magyar történelemnek nincsenek dicsőséges időszakai, mert csupán vereségekből áll. Továbbá szerinte Trianon nem egyéb, mint egy kastély, a magyarok egy részét pedig egyszerűen szemétládáknak nevezte.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia Krasznahorkai Lászlónak ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat. A hivatalos indokolás szerint az 1954. január 5-én, Gyulán született Krasznahorkai „látnoki erejű műveiért részesült az elismerésben, amelyek az apokaliptikus terror közepette is képesek megerősíteni a művészet erejét.”

KRASZNAHORKAI László
Krasznahorkai László 
Fotó: Matt Dunham

A magyar ősöket sárba tipró Krasznahorkai felért pályája csúcsára

Az író első művei a hetvenes évek második felében jelent meg a Mozgó Világ című folyóirat lapszámaiban, műveiből Tarr Béla készített filmeket. Krasznahorkai 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia és Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Leghíresebb alkotása a Sátántangó, amellyel a nyolcvanas évek vidékének kilátástalanságára, a hétköznapi ember tehetetlenségére és a Kádár-rendszer besúgóhálózatának aljas működésére is rámutatott.

A rendszerváltoztatás után elhagyta Magyarországot, élt már többek között Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és az Egyesült Államokban is, majd hosszabb időt töltött Kelet-Ázsiában. 

Krasznahorkai már a Nobel-díja előtt nemcsak műveivel keltette fel az emberek figyelmét, hanem nyilatkozataival is. Erről bővebben ITT olvashat. 

A hivatalos díjátadó ceremóniát itt követheti élőadásban:

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.