Pesti Srácok

Krasznahorkai László átvette az irodalmi Nobel-díjat

Krasznahorkai László átvette az irodalmi Nobel-díjat

A díjakat minden évben az alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. 2025-ben a bizottság az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai Lászlónak ítélte oda meggyőző és látnoki életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette is bizonyítja a művészet erejét. Bár sokan tapsoltak Krasznahorkai László díjához, azonban azt meg kell említeni, hogy az író nem éppen büszke származására. Ugyanis Krasznahorkai korábbi nyilatkozatai szerint a magyar történelemnek nincsenek dicsőséges időszakai, mert csupán vereségekből áll. Továbbá szerinte Trianon nem egyéb, mint egy kastély, a magyarok egy részét pedig egyszerűen szemétládáknak nevezte.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia Krasznahorkai Lászlónak ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat. A hivatalos indokolás szerint az 1954. január 5-én, Gyulán született Krasznahorkai „látnoki erejű műveiért részesült az elismerésben, amelyek az apokaliptikus terror közepette is képesek megerősíteni a művészet erejét.”

KRASZNAHORKAI László
Krasznahorkai László 
Fotó: Matt Dunham

A magyar ősöket sárba tipró Krasznahorkai felért pályája csúcsára

Az író első művei a hetvenes évek második felében jelent meg a Mozgó Világ című folyóirat lapszámaiban, műveiből Tarr Béla készített filmeket. Krasznahorkai 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia és Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Leghíresebb alkotása a Sátántangó, amellyel a nyolcvanas évek vidékének kilátástalanságára, a hétköznapi ember tehetetlenségére és a Kádár-rendszer besúgóhálózatának aljas működésére is rámutatott.

A rendszerváltoztatás után elhagyta Magyarországot, élt már többek között Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és az Egyesült Államokban is, majd hosszabb időt töltött Kelet-Ázsiában. 

Krasznahorkai már a Nobel-díja előtt nemcsak műveivel keltette fel az emberek figyelmét, hanem nyilatkozataival is. Erről bővebben ITT olvashat. 

A hivatalos díjátadó ceremóniát itt követheti élőadásban:

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!