Pesti Srácok

Orbán Viktor: jobb helyen van a magyarok pénze mondjuk az Alföldön, mint a rommá lőtt Donbászban

Orbán Viktor nemcsak okos, de szép is
Orbán Viktor nemcsak okos, de szép is
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Az elmúlt 15 évben a kormány annyi sztrádát és autóutat épített, amennyivel a hazai pályahálózat, lakosságarányosan számolva, eléri a legfejlettebb nyugat-európai országok szintjét - mondta a miniszterelnök hétfőn, az M4 autóút Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti szakaszának átadóünnepségén. Orbán Viktor azt is mondta, a pénznek jobb helye van az Alföldön, egy korszerű út formájában, mint "a ripityára lőtt Donbaszban" valami ukrán oligarcha mellékzsebében.

Orbán Viktor az autóút kenderesi pihenőjénél tartott ünnepségen külön köszönetet mondott az út megépítésében nagy szerepet vállaló Fazekas Sándor korábbi földművelésügyi miniszternek, aki - szavai szerint - miniszterként ragaszkodott ahhoz, hogy az M4-es bekerüljön az országos útfejlesztési- és építési programba.

ORBÁN Viktor
Orbán Viktor szerint az Alföld támogatása nélkül nem lesz nemzeti kormány; fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Ráadásul tőle tanultam azt a bölcsességet is, hogy az a jó választás, amikor az emberek gőzölgő aszfalton mennek szavazni. Mondtam, Sándor, annyi aszfalt nincs, amennyi mandátum kell nekünk

- fogalmazott a kormányfő. Kifejtette, ma egy ígéretét teljesíti be a kormány, amely azt vállalta, hogy gyorsforgalmi utakat hoz a Kunságba.

Nagy és gazdag tartaléka ez a vidék Magyarországnak - fogalmazott a kormányfő, majd hangsúlyozta, a Fidesz-KDNP az egyetlen olyan politikai közösség, amelynek Alföld-programja van. Emlékeztetett: 2010-ben a kunsági térségben a munkanélküliség 12 százalékos volt, ez most öt százalékon van, a Demján Sándor Programban 4,5 milliárd forint érkezett a Szolnok vármegyei vállalkozókhoz, "megcsináltuk Karcagon a kórházat, teljesen fölújítottuk, és építettünk egy fantasztikus szabadidőközpontot is".

Az igazán nagy kiadás valójában két út, az M4-es és M44-es építése volt, hiszen ezek nélkül az Alföld középső része elzárt terület maradt volna 

- hangoztatta a kormányfő, hozzátéve, az M4-es befejezéséhez Kisújszállástól hatvan kilométernyi útszakasz megépítése hiányzik, ez pedig egy koncessziós építési rendszerben jön majd létre.

Az elmúlt 15 évben a kormány annyi sztrádát és autóutat épített, amennyivel a hazai pályahálózat, lakosságarányosan számolva, eléri a legfejlettebb nyugat-európai országok szintjét

- mondta. Orbán Viktor hangsúlyozta: 2010-ben a gyorsforgalmi utak hossza Magyarországon 1273 kilométer volt, ez 2025-re 35 kilométer híján 2000 kilométerre emelkedett. Hozzátette: emellett felépítettek összesen nyolc dunai és tiszai hidat, és most már 22 megyei jogú város elérhető gyorsforgalmi úton.

Ez mindent egybe vetve azt jelenti, hogy a magyar emberek 90 százaléka fél óra autóút távolságra lakik valamelyik sztrádától

- értékelt, hozzátéve, hogy ha a kormány minden beruházását meg tudja valósítani, akkor ez a szám fölmegy 100-ra, az idő pedig 30 percről 20-ra fog szűkülni.

Arra is felhívta a figyelmet: amikor az autópályával elérnek Berettyóújfaluig, és a határ másik oldalán a románok is elvégzik a szükséges munkálatokat, akkor közvetlenül fel lehet majd hajtani a Nagyvárad-Kolozsvár felé vezető gyorsforgalmi utakra. Ez a legóvatosabb becslések szerint is azt jelenti, hogy a Budapest-Kolozsvár távolság egy-másfél órával rövidebb lesz - mondta, hangsúlyozva, hogy a nemzetegyesítésnek ezért egy fontos pillanata a mai.

  • Kelet-Magyarország déli részérének fejlesztéséről szólva elmondta: a kormánynak komoly tervei vannak, cél, hogy egy Debrecen-Nagyszalonta-Békéscsaba ipari régiót hozzanak létre, ami egy határokon átnyúló nagy gazdasági térség lesz. Ezért - folytatta - megépítik majd a Békéscsaba-Debrecen négysávos autóutat is. Hangsúlyozta: tenni fognak azért, hogy itt is megszülessenek azok a nagy ipari beruházások, amelyek hasonló fejlődési távlatokat nyitnak meg, mint az Alföld északi részén. Megjegyezte: az északi régió fejlődését "elég jól meglöktük", ott olyan ipari beruházások történtek, hogy "lassacskán az is eljön", hogy Sopronból jönnek dolgozni Nyíregyházára.

Orbán Viktor szerint Ukrajna egy mindent felfalni akaró kisgömböccé vált

A miniszterelnök rámutatott: az útépítéshez pénz kell, pénz pedig akkor van, ha nem engedjük, hogy elvigyék tőlünk. Orbán Viktor azt mondta: most jött vissza Brüsszelből, ahol egy "Ukrajna nevű kisgömböc éppen minden pénzt föl akar falni".

Az okos brüsszeli urak úgy döntöttek, hogy 90 milliárd eurónyi hitelt adnak Ukrajnának nyilván abban a reményben, hogy jó nagy kamattal visszakapják

- fűzte hozzá.

Orbán Viktor közölte: nagy küzdelem árán kimaradt Magyarország ebből "a bolond brüsszeli ötletből", de ha nem tudott volna kimaradni, akkor ennek a hitelnek a rá eső része 400 milliárd forint lett volna.

A most átadott útszakasz 170 milliárd forint, az előttünk álló is nagyjából ugyanennyi, tehát azt az összeget kellett volna átadni Brüsszelbe, ami lényegében ennek az autóútnak a teljes megépítési költsége

- hívta fel a figyelmet.

A pénznek jobb helye van az Alföldön, egy korszerű út formájában, mint a ripityára lőtt Donbaszban valami ukrán oligarcha mellékzsebében

- jelentette ki. Orbán Viktor kiemelte: a jövő évi választás tétje is az, hogy merre haladjunk.

Haladhatunk a brüsszeli úton, ami azt jelenti, hogy a pénzünket innen elviszik valahova máshova, valahol máshol használják fel, és mások fejlődnek belőle

- mondta.

A másik lehetőség, hogy a magyar úton maradunk, és haladunk úgy, ahogyan tettük az elmúlt 15 évben, és akkor Magyarország fejlődni, növekedni, erősödni fog

- hangsúlyozta.

Ehhez persze az kell, hogy a kormánypártok megtartsák az összes mandátumukat, amelyek ebből a térségből jöttek

- jelezte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a Kunság és az Alföld nélkül nemzeti kormány nem jöhet létre Magyarországon.

Ha velünk vannak a kunok, ha velünk van a Kunság, ha velünk van a magyar Alföld, akkor akármi is történik Budapesten, ezt a választást meg fogjuk nyerni

- fogalmazott a miniszterelnök beszéde végén a választók bizalmát kérve.

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)