"Ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba, hosszú távú konfrontációra kerül sor" - mondta Putyin 2001-ben
George W. Bush és Vlagyinir Putyin a Ljubljanától harmincöt kilométerre fekvő kranji Brdo kastélyban tartott megbeszélés előtt 2001. június 16-án.
Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary
Már 2001-ben arra figyelmeztette George W. Bush-t Vlagyimir Putyin, hogy Ukrajna NATO-tagsága esetén konfrontációra kerül majd sor. Washington Nemzetbiztonsági Archívuma a napokban oldotta fel az erről készült beszélgetés jegyzőkönyveinek egy részét, amelyben a beszélgetés alapján határozottságot mutató orosz elnök az alárendelt szerepet öltő amerikai kollégájának érvel, utalva a lehetséges tagság ellentmondásaira.
Rejtélyes beszélgetés dokumentumait oldotta fel a titkosítás alól az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Archívuma. Vlagyimir Putyin és George W. Bush tárgyalásainak jegyzőkönyve a 2001-es szlovéniai találkozótól egészen 2008-ig bezárólag rögzítette a kettejük közötti egyeztetéseket, amelyek közül néhányat a napokban hoztak nyilvánosságra, a többit fokozatosan adják majd ki a nagyközönség számára.
Hogy a most feloldott beszélgetés miért aktuális? Az orosz elnök már huszonnégy éve is figyelmeztette amerikai kollégáját, hogy hosszú távú konfrontációra kerül sor Oroszország és az Egyesült Államok között, ha Washington továbbra is fel akarja venni Ukrajnát a NATO-ba.
„Most szeretném megismételni, amit Condinak és Gatesnek (az akkori amerikai külügyminiszternek, Condoleezza Rice-nak és Robert Gates védelmi miniszternek) mondtam Moszkvában a NATO-bővítésről. Ez nem lesz újdonság önök számára, és nem várok választ; csak hangosan szeretném kimondani. Szeretném hangsúlyozni, hogy egy olyan ország NATO-csatlakozása, mint Ukrajna, hosszú távon konfliktusmezőket teremt önök és mi közöttünk, hosszú távú konfrontációt”
– idézték Putyint az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács tolmácsai.
Amikor Bush megkérdezte, hogy miért gondolja így, Putyin azt mondta, hogy ez azzal a fenyegetéssel járna, hogy a NATO katonai bázisait és különféle fegyverrendszereit pontosan az orosz határ közelébe helyezné át. Emellett megjegyezte, hogy nem minden ukrán örül országa lehetséges NATO-tagságának, és hogy Ukrajna lakosságának egyharmada, azaz 17 millió ember orosz.
A beszélgetés ellenére a NATO kijelentette, Grúzia mellett Ukrajnát is tárt karokkal fogadják a szövetségben.
Újabb kiragadott mondaton csámcsog az ukrán sajtó
Érdekesség, hogy a nemzetközi, különösen az ukrán sajtó nem ezt a részletet emelte ki a most nyilvánosságra hozott egyeztetésekből, hanem azt, hogy Putyin "felvetette Oroszország esetleges NATO-tagságát."
„Ha Oroszország nem része ennek, akkor természetesen kimaradva érzi magát. Miért van szükség a NATO bővítésére? 1954-ben a Szovjetunió kérte a NATO-hoz való csatlakozását. Nálam van a dokumentum”
– mondta Putyin.
Tegyük hozzá, a hat oldalas jegyzőkönyv tökéletesen visszaadja Putyin határozottságát és Bush alárendelt szerepét. Az orosz elnök mondatai pedig a katonai tömb felvételének ötletére nem kérésnek, sokkal inkább érvelésnek tűnnek.
Hiszen az orosz elnök arra utal, hogy ha Ukrajnát gond nélkül tagjai sorába vennék, akkor ennyi erővel Oroszország sem maradhatna ki. Utóbbit igazolja Putyin érvelése is, miszerint a Szovjetunió – amelynek ugyebár Ukrajna és Grúzia is a tagja volt – is kérelmezte felvételét.
A kiragadott mondat önmagában persze mindent és annak ellenkezőjét is jelentheti.
Különben az ukránok mit emelnének ki ebből a rájuk nézve korántsem hízelgő beszélgetésből? Minden bizonnyal semmit.
Kiemelt kép: George W. Bush és Vlagyinir Putyin a Ljubljanától harmincöt kilométerre fekvő kranji Brdo kastélyban tartott megbeszélés előtt 2001. június 16-án.
Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary
