Pesti Srácok

Szuverenitásvédelmi Hivatal: a magyarok elkötelezettek a hagyományos értékek mellett

Szuverenitásvédelmi Hivatal: a magyarok elkötelezettek a hagyományos értékek mellett

A magyarok elkötelezettek a hagyományos értékek mellett: hazaszeretet, nemzeti büszkeség, család - közölte a Szuverenitásvédelmi Hivatal hétfőn a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült felmérés eredményei kapcsán az MTI-vel.

Azt írták, a megkérdezettek túlnyomó többsége büszke a magyarságára és fontosnak tartja a hazaszeretetet. Nem a brüsszeli elit által erőltetett ideológiai prioritások, hanem a család intézménye és a nemzet iránti elkötelezettség vált megkerülhetetlen jelentőségűvé a magyarok életében - emelték ki. A felmérésből az is kiderül, a lakosság elvárja az államtól, hogy gondoskodjon a magyar emberek és mindazon kulturális, gazdasági, társadalmi értékek, illetve hagyományok védelméről, amelyek Magyarországhoz köthetők.

Magyarország hosszú ideje heves támadásoknak van kitéve Brüsszel és a nemzetközi nyomásgyakorló hálózat részéről, amiért következetesen kiáll a nemzeti szuverenitás és a hagyományos értékek mellett. A globalista politikai törekvések célja, hogy a nemzetállamok - az egyedi társadalmi, kulturális és gazdasági jellemzőiktől megfosztva - betagozódjanak egy multikulturális brüsszeli vezetésű birodalomba 

- fogalmaztak.

A kutatási adatok azonban rávilágítanak arra, hogy a lakosság identitástudata vitathatatlanul Magyarországhoz, és nem egy szupranacionális struktúrához kötődik: a válaszadók 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy büszke magyarságára, továbbá tízből kilenc magyar úgy érzi, hogy életében fontos szerepet tölt be a hazaszeretet. A család (97 százalék) és a nemzet (85 százalék) jelentősége szintén megkérdőjelezhetetlen a lakosság körében - írták.

Kitértek arra is, hogy a veszélyek korában - migrációs krízis, pandémia, háború - a hagyományos értékek támaszként jelennek meg a polgárok szemében, ezért nem tartják meglepőnek, hogy a közvélemény azt az egyértelmű elvárást fogalmazza meg: az állam - a magyar emberek mellett - védje meg azokat az értékeket, amelyek elválaszthatatlanul Magyarországhoz kapcsolódnak.

Ennek megfelelően a válaszadók elsöprő többsége nélkülözhetetlennek tartja a magyar természeti kincsek (98 százalék), a műemlékek és a magyar anyanyelv (97-97 százalék), továbbá a hazai termékek (95 százalék) állami védelmét.

Ezenfelül a lakosság döntő hányada szerint Magyarországnak világszerte gondoskodnia kell saját állampolgárai (92 százalék) és a külhoni magyarok érdekeinek védelméről (83 százalék), valamint a hagyományos családkép (81 százalék) és a keresztény hagyományok (73 százalék) megőrzéséről - olvasható a közleményben.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.