Pesti Srácok

Szijjártó Péter: a magyarok pénzéből Magyarországot fejlesztjük, nem Ukrajnát

Szijjártó Péter Brüsszel kudarcos politikájáról beszélt
Szijjártó Péter Brüsszel kudarcos politikájáról beszélt
Fotó: Szijjártó Péter/Facebook

Békéscsaba mára nagyon beindult, mivel a kormány a magyar emberek pénzéből Magyarországot fejleszti, és nem pedig Ukrajnát, ami jól látszik az ipari teljesítmény növekedésében és a munkanélküliség csökkenésében is - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Békéscsabán. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány háború helyett békét, hadigazdaság helyett pedig békegazdaságot akar.

Szijjártó Péter a Marzek Kner Packaging Kft. újabb beruházásának átadásán arról tájékoztatott, hogy az osztrák csomagolóanyag-gyártó vállalat összesen 5,5 milliárd forint értékben hajtott végre kapacitásbővítést az utóbbi években, amihez a kormányzat mintegy 1,5 milliárd forint támogatást nyújtott, betonbiztossá téve 480 ember munkahelyét.

SZIJJÁRTÓ Péter
Szijjártó Péter
Fotó: Vasvári Tamás

Beszédében kifejtette, hogy a cég termékeinek több mint fele az exportpiacokon kerül értékesítésre, a gyártás ráadásul a fenntarthatósági szempontok teljes figyelembe vételével zajlik a telephelyen. "A környezettudatos, papíralapú csomagok gyártásának kapacitását növelő beruházás nyomán a vállalat még többet fog exportálni, úgy, hogy közben kevesebb energiát használ fel és a működés kevesebb hulladékkal fog járni" - mutatott rá a miniszter. 

Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy tíz-tizenkét évvel ezelőtt még bántó fejlettségbeli különbség volt az ország keleti és nyugati fele között, de ezt mostanra sikerült felszámolni, így az új stratégiai célkitűzés a déli országrész fejlesztése, és ebben Békés vármegye és Békéscsaba kulcsszerepet tölt be.

A tárcavezető kiemelte:

A magyar emberek pénzéből Magyarországot, Dél-Magyarországot, azon belül pedig Békéscsabát fejlesztjük. Büszkék vagyunk arra, hogy Békés vármegye az elmúlt időszakban rendkívüli teljesítményt nyújtott. 2014-ben ennek a vármegyének az ipari termelése 450 milliárd forintot jelentett. A tavalyi évben ez majdnem duplájára, már 830 milliárd forintra nőtt.

Szijjártó Péter azt mondta, "hogy valami megindult, az nem fejezi ki kellőképpen azt, ami Békéscsabán történik. Egyszerűen Békéscsaba nagyon beindult az elmúlt években". Majd kiemelte, hogy nemrég a vármegye történetének valaha volt legnagyobb beruházását jelentették be a városban. Illetve érintette azt is, hogy a munkanélküliség Békés vármegyében tíz év alatt körülbelül a felére csökkent, tíz százalékról öt százalék közelébe, amiben annak is szerepe lehetett, hogy ez idő alatt 49 nagyberuházás jött itt létre állami támogatással, összesen 422 milliárd forint értékben.

Szijjártó: hadigazdaság helyett békegazdaságot akarunk

Szijjártó Péter ezt követően arra is kitért, hogy az osztrák vállalatok mára nagyjából 75 ezer főt foglalkoztatnak Magyarországon, és a kormány az elmúlt tíz évben 68 osztrák nagyberuházáshoz nyújtott anyagi támogatást. Végezetül pedig hangsúlyozta, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, egyik krízis követi a másikat, aminek nyomán új világrend van kialakulóban, amelyben Európa nem találja a helyét és a helyes válaszokat.

A külügyminiszter leszögezte, hogy a kontinens a brüsszeli politika következtében egyre inkább elszigetelődik a világgazdaság és a világpolitika legfontosabb szereplőitől, miközben már felvállaltan "hadigazdaságot" építenek, amit a magyar kormány a lehető leghatározottabban elutasít.

Szijjártó kijelentette:

Mi a háború szomszédságában, a háború következményeivel nap mint nap szembesülve végre békét akarunk, háború helyett békét, hadigazdaság helyett békegazdaságot (…) És mi a magyar emberek pénzét Magyarország fejlesztésére akarjuk felhasználni, a magyar emberek pénzéből magyarországi beruházásokat, gyárépítéseket finanszírozunk, olyan gyárak építését, amelyekben magyar embereknek adnak munkát és magyar családoknak adnak biztos megélhetést.

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)