Pesti Srácok

Versenyképességben megelőztük a lengyeleket és a horvátokat

Versenyképességben megelőztük a lengyeleket és a horvátokat
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

A legnagyobb sikereket többek között a gazdasági teljesítményben, az infrastruktúrában és a kormányzati hatékonyságban érjük el. A versenyképességünk szempontjából ez mindenképp biztató.

A svájci IMD legfrissebb világrangsora szerint a versenyképesség szempontjából Magyarország a 48. helyen végzett 69 ország között 2025-ben, ami 6 hellyel jobb, mint tavaly - közölte az Oeconomus Alapítvány.

versenyképesség
Versenyképességben fejlődtünk az elmúlt évekhez képest. Fotó: Oeconomus Alapítvány

Régiós összevetésben ezzel megelőztük Romániát, Lengyelországot, Horvátországot, Bulgáriát és Szlovákiát, miközben Csehország és Szlovénia továbbra is előttünk áll.

A magyar erősségek főként az infrastruktúrában (53,2 pont) és a gazdasági teljesítményben(51,8 pont) rejlenek, ami hosszú távon is biztató jel a versenyképességünk szempontjából. De hasonlóan erős a kormányzati hatékonyságunk (44,1 ponttal) és az üzleti hatékonyságunk (21,8 ponttal). Összesen 56,7 ponttal kerültünk a 48. helyre.

Fontos mutató a versenyképesség

A versenyképesség azt mutatja meg, hogy egy ország mennyire képes tartósan magas életszínvonalat biztosítani, munkahelyeket teremteni és alkalmazkodni a gyors gazdasági és technológiai változásokhoz.

Az országok esetében a versenyképesség azt jelenti, mennyire képes tartósan jólétet teremteni és fenntartani, úgy, hogy közben a vállalatok hatékonyan tudnak működni, a dolgozóknak van munkájuk és jövedelmük, az állam pedig képes stabilan működni (szolgáltatások, infrastruktúra, biztonság), és az ország alkalmazkodik a technológiai / globális változásokhoz.

A kutatóintézet azt írta, a versenyképesség az életszínvonal egyik kulcsa, kihat a befektetésekre, munkahelyek minőségére, a gazdasági növekedésre, exportképességre, gazdasági stabilitásra (válságállóságra), állami mozgástérre. 

Amennyiben egy ország lemarad a versenyképességben, azt az országban tapasztalható életszínvonalban is meg lehet érezni.

Kiemelt kép: A BMW Group debreceni gyára a hivatalos megnyitó napján, 2025. szeptember 26-án. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.