Pesti Srácok

Orbán Viktor: ennek a választásnak a biztonság a tétje

Orbán Viktor: ennek a választásnak a biztonság a tétje
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Ennek a választásnak a biztonság a tétje, a gazdasági, pénzügyi és katonai biztonság - mondta a miniszterelnök a Megafon Klub elnevezésű rendezvényen Budapesten szerdán. Orbán Viktor kiemelte, az előállt kockázatos helyzetben, háborús szituációban nagyon sok minden befolyásolja, hogy lesz-e háború.

Egy háborús szituációban pedig a magyar miniszterelnöknek döntenie kell háború és béke kérdésében, abban, hogy részt vesz-e az ő nemzete ebben a háborúban, vagy kimarad belőle, hogy van-e elég ereje, hogy ellenálljon a nyomásnak, ami gyakran zsarolás. Ez a helyzet előállt - mondta Orbán Viktor.

BOHÁR Dániel; ORBÁN Viktor
Orbán Viktor a Patrióra eseményén; fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Ennek a választásnak a biztonság a tétje, mert olyan helyzetek lesznek, amikor Magyarország vezetőjének, kormányának, parlamenti többségének döntésén múlik, hogy milyen irányt vesz Magyarország sorsa és jövője, a legfontosabb a biztonság

- hangsúlyozta a kormányfő.

Ha nincs béke, ha a pénzünket elviszik Ukrajnába, ha egekbe emelkedik a rezsi, akkor mindenki rosszul jár

- tette hozzá Orbán Viktor.

Orbán Viktor szerint ez lesz az utolsó választás

Úgy hiszem, hogy a most előttünk álló választás lesz az európaiak és az oroszok közötti háborút megelőző utolsó választás

- mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor hozzátette: az a kormány, amelyet most megválasztunk, és az a parlamenti többség, amelyet most létrehozunk, dönt majd arról, hogy Magyarország ki akar-e maradni és ki tud-e maradni egy ilyen helyzetben. Azt mondta, hogy az orosz-ukrán háború elmúlt négy éve alatt 

soha olyan közel a háborúhoz nem álltunk, mint most.

Úgy folytatta, az Egyesült Államok kiszállt a dolgok operatív részéből, és "úgy áll a dolog, hogyha itt valami csoda nem történik, akkor az amerikaiak ki fognak szállni a dolog diplomáciai rendezéséből is". Megjegyezte, miközben az amerikaiak kifelé, az európaiak befelé mennek a háborúba, "az ukránok meg befele jönnek az unióba".

A miniszterelnök úgy fogalmazott,

ez valahogy a magyar fejekben nincs elrendezve, hogy Ukrajna európai uniós tagsága azonnal kötelező katonai akciókat jelent Magyarország számára is.

Kiemelte: az Európai Unió (EU) alapokmánya "nagyon világosan beszél arról", hogy ha egy harmadik ország megtámadja az EU valamelyik tagállamát, akkor ott katonai támogatást és segítséget kell nyújtani.

A magyar gazdaságot olajblokáddal sem lehet térdre kényszeríteni a választásokig, annyi olajtartalékot halmoztak fel az elmúlt időszakban - jelentette ki. Bohár Dániel riporter azon kérdésére, számított-e arra, hogy Ukrajna és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "kőolajjal fenyegeti Magyarországot", azt válaszolta, arra nem, de hogy "piszkoskodás lesz", abban egészen biztos volt, inkább arra számított, hogy a személyes fenyegetések intenzitása nő meg.


Ez egy kockázatos lépés volt az ukránok részéről

- mondta a kormányfő, hozzátéve, az a cél ezzel nem érhető el, hogy 1000 forintos benzin vagy káosz, ellátási bizonytalanság legyen, hogy azt lehessen mondani:

a kormány nem tudja megvédeni az ország érdekeit, nem tudja biztosítani a gazdaság normális működését.


Arra a felvetésre, van-e tudomása arról, hogy az ukránok a magyar energiabiztonságot fenyegető bármilyen más, durvább akcióval készülnének, a miniszterelnök azt válaszolta, van.

 

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.