Pesti Srácok

Woke-szervezetté vedlett a református világközösség, kiléphet a magyar egyházkerület

Kolumbán Vilmos. Fotó: Erdélyi Református Egyházkerület
Fotó: BERECZKY SANDOR

Fontolgatja a Református Egyházak Világközösségéből (WCRC) való kilépést az Erdélyi Református Egyházkerület. Kolumbán Vilmos püspök elmondta: még 2025 októberében tartotta szokásos nagygyűlését a 2010-ben, Michiganben alapított szervezet, amelynek munkaanyagaiban „olyan irányultságot vettek a dokumentumok készítői, amivel mi nem tudunk egyetérteni.”

„Ezekben az anyagokban már nem a hagyományos reformátori teológia és nem is a biblikus hitvallásos álláspont található meg, hanem inkább egyfajta woke-ideológia, »teológiásított« változata. Így például a nőt nem nőnek nevezik, hanem »szülőképes testnek«” – világított rá Kolumbán a Magyar Nemzet cikke szerint.

Református Egyházak Világközössége
Református Egyházak Világközössége nagygyűlést rendezett Thaiföldön, 2025 novemberében. Fotó: World Communion of Reformed Churches

A püspök elmondása szerint a Református Egyházak Világközössége nagygyűlésének előkészítői olyan tematikát és olyan munkaanyagokat használtak fel, amelyben többek között a „mérgező maszkulinitás” ellen akarnak küzdeni, a „fehér felsőbbrendűséget” kívánják visszaszorítani, a „birodalom” ellen kívánnak harcolni anélkül, hogy ezt a birodalmat pontosan meghatároznák.

„Ez valószínűleg a neomarxista, kapitalistaellenes mozgalomnak a lecsapódása. Erőltetik a genderkérdést, úgy beszélnek, hogy Isten áldása az, hogy szexuálisan ennyire sokszínű a világ”

– tette hozzá.

Kijelentette: a magyar reformátusok szerint két biológiai nem van, és emellett kiállnak.

Emiatt az egészen progresszív irányvonal miatt merült fel az, hogy amennyiben nem tudunk ebben a kérdésben egyeztetni, illetve egységre jutni a Református Egyházak Világközösségével, akkor megfontoljuk a kilépésünket vagy a tagságunk felfüggesztését a világközösségben

– hangsúlyozta Kolumbán Vilmos. Majd tisztázta: itt nemcsak az erdélyi reformátusságról van szó, hanem a teljes Kárpát-medencei magyar református egyházról. Tehát a négy anyaországi egyházkerületről, a két erdélyi kerületről, a felvidéki református egyházról, a kárpátaljai, illetve a két délvidéki (a szerbiai és a horvátországi) magyar reformátusokról van szó – részletezte.

Január 30-án és 31-én a Pécsi Református Kollégium Gimnáziumában ülésezett a Kárpát-medence összes református püspöke és főgondnoka részvételével a Generális Konvent elnöksége. Az ülésen ugyan nem született döntés a kilépésről vagy a tagság felfüggesztéséről, azonban született egy levél, amit hamarosan közzé is tesznek a magyar református egyházak a honlapjukon – mondta Kolumbán Vilmos.

A levélben az áll, hogy nem értünk egyet ezekkel a dokumentumokkal, és kérjük az egyeztetést, amennyiben pedig erre nem kerül sor, akkor kénytelenek leszünk elgondolkodni vagy megfontolni a kilépés vagy a tagság felfüggesztésének lehetőségét

– mondta el a püspök.

„Tehát egyelőre még nincs döntés, de mindenképpen szeretnénk jelezni, hogy nem ez a református egyháznak az útja, legalábbis mi nem így látjuk. Mi szeretjük a tradíciónkat, szeretjük azt a magyar református kultúrát, amiben felnőttünk, illetve azt a hagyományanyagot és azt a látásmódot, amit eddig a reformátorok és akár mi is képviseltünk, és nem kívánunk részt venni a progresszív ideológia terjesztésében” 

– emelte ki.

Kolumbán Vilmos úgy látja, nincs arra sok esély, hogy a levélre nyitottsággal fognak reagálni. Ezért inkább megpróbálják olyan külföldi testvéregyházakkal felvenni a kapcsolatot, amelyek hasonló módon gondolkodnak, és nem a progresszív neomarxista teológiai álláspontot közvetítik és képviselik, „mert ez nem a mi utunk”.

A magyar reformátusság mindig is arról volt híres, hogy nagyon jól meghatározott keretek között mozgott, élt. Egészen pragmatikus életszemlélete volt, amelyben helyet kapott az a teológiai igazságtartalom, amit a reformátorok annak idején leírtak, tehát hogy az embernek a saját felelőssége az önmaga iránti felelősség, az Isten iránti felelősség és a közösségért való munka és odaadás – szögezte le. Hozzátette: amennyiben ezt nem találják meg a külföldi nagy világszervezetek gondolkodásában, akkor nem biztos, hogy részt kell venni ezeknek a testületeknek a munkájában.

A mi feladatunk református egyházként és református egyházakként, hogy annak a magyar reformátusságnak, amely ma számláltatik a református egyházak tagságában, egyértelmű és világos álláspontot közvetítsünk arról, hogy mit tanít a Biblia, mi az Isten elvárása és a rendje ebben a társadalomban

– hangsúlyozta a püspök, majd rámutatott: ebben rendkívül fontos az, hogy mi egyértelműen kommunikáljunk.

Kiemelt kép: Kolumbán Vilmos. Fotó: Erdélyi Református Egyházkerület

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)