Pesti Srácok

Súlyosabb büntetést kér az ügyészség Czeglédy Csabára a 6 milliárdos költségvetési csalás ügyében

Súlyosabb büntetést kér az ügyészség Czeglédy Csabára a 6 milliárdos költségvetési csalás ügyében
Czeglédy Csaba, a DK volt politikusa
Fotó: Balogh Zoltán

A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség súlyosításért jelentett be fellebbezést Czeglédy Csaba és társai ügyében. Súlyosabb büntetést kérnek, miután a Kecskeméti Törvényszék első fokon bűnösnek mondta ki a vádlottakat a több mint hatmilliárd forintos költségvetési csalási ügyben.

A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség súlyosításért jelentett be fellebbezést Czeglédy Csaba és társai ügyében. Súlyosabb büntetést kérnek, miután a Kecskeméti Törvényszék első fokon bűnösnek mondta ki a vádlottakat a több mint hatmilliárd forintos költségvetési csalási ügyben. Az ügyészség álláspontja szerint a kiszabott büntetések nem állnak arányban a bűncselekmény súlyával, ezért hosszabb tartamú szabadságvesztést tart indokoltnak.

SÚLYOSABB büntetés Czeglédy Csaba
Súlyosabb büntetést kér az ügyészi szervezet Czeglédy Csabára (Fotó: Balogh Zoltán)


Súlyosabb ítéletet kérnek

A vád szerint Czeglédy Csaba a szombathelyi székhelyű Humán Operator Zrt. igazgatóságának elnökeként és tényleges irányítójaként központi szerepet játszott abban a bűnszervezetben, amely éveken keresztül, szervezetten okozott jelentős vagyoni hátrányt a költségvetésnek. A bíróság elsőfokú ítéletében hét év fegyházbüntetésre ítélte, míg további 13 vádlott szintén letöltendő szabadságvesztést kapott.

 

Szervezett rendszerben működött a csalási mechanizmus

A vádirat szerint a bűnszervezet célja az volt, hogy iskolaszövetkezeti konstrukció mögé bújtatva, valójában fiktív gazdasági tevékenységekkel csökkentsék az adófizetési kötelezettségeket. A Humán Operator Zrt. és a hozzá kapcsolódó céghálózat formálisan munkaerő-közvetítést végzett, azonban a vád szerint a rendszer lényege a közterhek elkerülése volt.

Az ügyészség szerint a működés során számos esetben használtak fel hamis vagy valótlan tartalmú dokumentumokat, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy elfedjék a tényleges gazdasági folyamatokat. A bűncselekmények következtében a költségvetést több mint hatmilliárd forintos vagyoni hátrány érte.


A bíróság megállapította, hogy a vádlottak egy része bűnszervezet tagjaként követte el a bűncselekményeket, ami súlyosító körülménynek minősül. Emiatt 11 vádlottat kizártak a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.


Az ügy legfontosabb megállapításai

  1. A költségvetést ért vagyoni hátrány meghaladta a 6 milliárd forintot.
  2. Az elsőrendű vádlott, Czeglédy Csaba első fokon 7 év fegyházbüntetést kapott.
  3. A bíróság összesen 14 vádlottat ítélt el, közülük 11-et bűnszervezeti elkövetőként.


Az ügyészség szerint a büntetés nem elég szigorú

A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú ítélet nem tükrözi kellő súllyal a bűncselekmény társadalomra veszélyességét. A vádhatóság hangsúlyozta, hogy a szervezett, hosszú időn át tartó és különösen jelentős kárt okozó költségvetési csalás kiemelten súlyos bűncselekménynek számít.

Az ügyészség ezért az ítélet ellen fellebbezést jelentett be, amelyben hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabását indítványozza Czeglédy Csaba és több társa esetében. A vádhatóság célja, hogy a kiszabott büntetések erőteljesebben szolgálják az általános és különös megelőzés célját, valamint megfelelő visszatartó erőt jelentsenek a hasonló jellegű bűncselekményekkel szemben.

Az ítélet jelenleg nem jogerős, az ügy másodfokon folytatódik. A fellebbezési eljárás során a másodfokú bíróság dönt arról, hogy helybenhagyja, enyhíti vagy súlyosbítja az elsőfokú ítéletet. A jogerős döntésig a vádlottak jogi helyzete nem tekinthető véglegesen lezártnak.

Az ügy az elmúlt évek egyik legjelentősebb költségvetési csalási eljárásának számít, amelynek tétje nem csupán az érintett vádlottak büntetése, hanem az is, hogy a bíróság milyen üzenetet küld a nagyszabású, szervezett gazdasági bűncselekmények elkövetőinek.

 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.