Pesti Srácok

Súlyosabb büntetést kér az ügyészség Czeglédy Csabára a 6 milliárdos költségvetési csalás ügyében

Súlyosabb büntetést kér az ügyészség Czeglédy Csabára a 6 milliárdos költségvetési csalás ügyében
Czeglédy Csaba, a DK volt politikusa
Fotó: Balogh Zoltán

A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség súlyosításért jelentett be fellebbezést Czeglédy Csaba és társai ügyében. Súlyosabb büntetést kérnek, miután a Kecskeméti Törvényszék első fokon bűnösnek mondta ki a vádlottakat a több mint hatmilliárd forintos költségvetési csalási ügyben.

A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség súlyosításért jelentett be fellebbezést Czeglédy Csaba és társai ügyében. Súlyosabb büntetést kérnek, miután a Kecskeméti Törvényszék első fokon bűnösnek mondta ki a vádlottakat a több mint hatmilliárd forintos költségvetési csalási ügyben. Az ügyészség álláspontja szerint a kiszabott büntetések nem állnak arányban a bűncselekmény súlyával, ezért hosszabb tartamú szabadságvesztést tart indokoltnak.

SÚLYOSABB büntetés Czeglédy Csaba
Súlyosabb büntetést kér az ügyészi szervezet Czeglédy Csabára (Fotó: Balogh Zoltán)


Súlyosabb ítéletet kérnek

A vád szerint Czeglédy Csaba a szombathelyi székhelyű Humán Operator Zrt. igazgatóságának elnökeként és tényleges irányítójaként központi szerepet játszott abban a bűnszervezetben, amely éveken keresztül, szervezetten okozott jelentős vagyoni hátrányt a költségvetésnek. A bíróság elsőfokú ítéletében hét év fegyházbüntetésre ítélte, míg további 13 vádlott szintén letöltendő szabadságvesztést kapott.

 

Szervezett rendszerben működött a csalási mechanizmus

A vádirat szerint a bűnszervezet célja az volt, hogy iskolaszövetkezeti konstrukció mögé bújtatva, valójában fiktív gazdasági tevékenységekkel csökkentsék az adófizetési kötelezettségeket. A Humán Operator Zrt. és a hozzá kapcsolódó céghálózat formálisan munkaerő-közvetítést végzett, azonban a vád szerint a rendszer lényege a közterhek elkerülése volt.

Az ügyészség szerint a működés során számos esetben használtak fel hamis vagy valótlan tartalmú dokumentumokat, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy elfedjék a tényleges gazdasági folyamatokat. A bűncselekmények következtében a költségvetést több mint hatmilliárd forintos vagyoni hátrány érte.


A bíróság megállapította, hogy a vádlottak egy része bűnszervezet tagjaként követte el a bűncselekményeket, ami súlyosító körülménynek minősül. Emiatt 11 vádlottat kizártak a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.


Az ügy legfontosabb megállapításai

  1. A költségvetést ért vagyoni hátrány meghaladta a 6 milliárd forintot.
  2. Az elsőrendű vádlott, Czeglédy Csaba első fokon 7 év fegyházbüntetést kapott.
  3. A bíróság összesen 14 vádlottat ítélt el, közülük 11-et bűnszervezeti elkövetőként.


Az ügyészség szerint a büntetés nem elég szigorú

A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú ítélet nem tükrözi kellő súllyal a bűncselekmény társadalomra veszélyességét. A vádhatóság hangsúlyozta, hogy a szervezett, hosszú időn át tartó és különösen jelentős kárt okozó költségvetési csalás kiemelten súlyos bűncselekménynek számít.

Az ügyészség ezért az ítélet ellen fellebbezést jelentett be, amelyben hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabását indítványozza Czeglédy Csaba és több társa esetében. A vádhatóság célja, hogy a kiszabott büntetések erőteljesebben szolgálják az általános és különös megelőzés célját, valamint megfelelő visszatartó erőt jelentsenek a hasonló jellegű bűncselekményekkel szemben.

Az ítélet jelenleg nem jogerős, az ügy másodfokon folytatódik. A fellebbezési eljárás során a másodfokú bíróság dönt arról, hogy helybenhagyja, enyhíti vagy súlyosbítja az elsőfokú ítéletet. A jogerős döntésig a vádlottak jogi helyzete nem tekinthető véglegesen lezártnak.

Az ügy az elmúlt évek egyik legjelentősebb költségvetési csalási eljárásának számít, amelynek tétje nem csupán az érintett vádlottak büntetése, hanem az is, hogy a bíróság milyen üzenetet küld a nagyszabású, szervezett gazdasági bűncselekmények elkövetőinek.

 

 

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.