Pesti Srácok

Itt az iráni háború hatása: nő az olaj ára, esnek a részvények, erősödik a dollár

Itt az iráni háború hatása: nő az olaj ára, esnek a részvények, erősödik a dollár

Az olaj- és gázárak emelkedtek, a dollár erősödött, a részvények pedig estek hétfőn. Mindeközben az Irán elleni amerikai-izraeli légiháború kiszélesedett, és úgy tűnt, hogy hetekig eltart, azzal fenyegetve, hogy felborítja a globális gazdasági fellendülést, és talán újra felhajtja az inflációt. A Brent olaj ára legutóbb kilenc százalékkal emelkedett, hordónként 78,9 dolláron, ami Covid óta a legnagyobb napi ugrás, és éppenhogy meghaladta azt a hullámot, amelyet Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója után tapasztalt.

A Brent ára egy rövid időszakra átlépte a 82 dollárt, míg az amerikai nyersolaj ára 8,4 százalékkal, hordónként 72,66 dollárra emelkedett – jelentette a Reuters. A biztonságos menedéknek számító arany ára 2,1 százalékkal, unciánként 5389 dollárra emelkedett.

Ennek oka, hogy Izrael hétfőn újabb légicsapásokat hajtott végre Irán ellen, és kiterjesztette katonai akcióját a libanoni, Irán által támogatott Hezbollah militánsok elleni támadásokra, miközben Teherán rakétákat és drónokat lőtt Izraelre, az öböl menti államokra és egy brit légibázisra a távoli Cipruson.

A légi háború már most is hatással van az energiatermelésre. Katar leállította a cseppfolyósított földgáz termelését, Szaúd-Arábia óvintézkedésként bezárta legnagyobb hazai olajfinomítóját, és a hajózás szinte teljesen leállt a Hormuzi-szorosban, amelyen keresztül a globális olajellátás ötöde áramlik.

Ennek hatására az európai gázárak referenciaértékei 37,5 százalékkal emelkedtek, elérve az egyéves csúcsot. 

Iráni háború: zavar a tőzsdén

A befektetők számára a kulcsfontosságú kérdés az, hogy meddig tart a háború, és milyen zavarokat okoz az energiapiacokon. Előbbire talán maga Trump adta meg a választ, aki bejelentette, hogy az iráni célpontok elleni amerikai-izraeli katonai támadás akár négy hétig is eltarthat.

„Történelmileg a piacok többnyire vállat vontak a közel-keleti elszigetelt konfliktusok felett. Csak akkor mozdultak meg igazán a piacok, amikor a konfliktusok potenciálisan az egész régiót magukkal ragadták. A piac egyelőre azt próbálja megállapítani, hogy meddig fog tartani a konfliktus, és hogy más nemzeteket is bevon majd-e”

– mondta Michael Field, a Morningstar vezető európai részvénystratégája.

Az olajárak elhúzódó emelkedése azzal a kockázattal járna, hogy újra felhajtja az inflációs nyomást világszerte, miközben adóként róná a vállalkozásokra és a fogyasztókra, ami visszafoghatná a keresletet.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Sean Masterson

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!