Pesti Srácok

PS-összefoglaló: Merénylet és offenzív támadás az iráni rezsim ellen

PS-összefoglaló: Merénylet és offenzív támadás az iráni rezsim ellen
Fotó: Altaf Kadri

Meghalt Ali Hamenei, Irán legfőbb vallású vezetője, aki a gyakorlatban irányította a közel-keleti atomhatalmat. Az amerikai és az izraeli hadsereg közösen támadást indított Irán és a libanoni terrorszervezetek ellen, melynek során több közel-keleti ország is kapott a találatokból, például a dubaji repülőtér vagy az iraki erbíli katonai bázis, ahol egy magyar kontingens is tartózkodik. Szerencsére nem sérültek meg magyar katonák. A PestiSrácok összeállítása.

Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint az iráni támogatású fegyveres szervezet, a Hezbollah több libanoni pozícióját vették célba. A támadások az ország különböző pontjait érintették – számolt be róla a Sky News.

HAMENEI, Szajed Ali, Irán,Izrael
Füst tör a magasba egy iráni dróntámadást követően Sardzsában 2026. március elsején. Az iráni állami média a mai napon megerősítette, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője meghalt az amerikai-izraeli légicsapásokban. MTI/AP/Altaf Kadri

Az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke hangsúlyozta: a Hezbollah teljes felelősséggel tartozik az eszkalációért, miután támadást indított Izrael ellen. Kijelentette, hogy minden, az ország biztonságát fenyegető szereplő súlyos következményekre számíthat, és nem engedik, hogy az izraeli lakosságot vagy az északi határ menti területeket támadás érje. A Hezbollah saját közleményében megerősítette, hogy rakétákat és drónokat indított Izrael irányába. 

Állításuk szerint a művelet Irán legfőbb vezetője, Ali Hosseini Hamenei ajatollah halálára adott válasz volt. 

A szervezet úgy fogalmazott, hogy „a muszlimok védelmezőjének tiszta véréért”, valamint Libanon védelmében, az ismétlődő izraeli támadásokra reagálva 2026. március 2-án, vasárnapról hétfőre virradó éjszaka precíziós rakétákat és drónokat vetettek be az izraeli hadsereg Mishmar HaCarmel rakétavédelmi létesítménye ellen, amely Haifától délre található.

A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó szemtanúk arról számoltak be, hogy Tel-Aviv környékén is robbanásokat hallottak, miközben a légvédelmi szirénák nem szólaltak meg. A harci cselekmények hétfőn is folytatódtak: az izraeli hadsereg további Hezbollah-célpontok elleni csapásokról adott hírt Libanonban. Közlésük szerint fegyverraktárakat és más infrastrukturális létesítményeket is támadtak.


Libanon miniszterelnöke, Nawaf Salam arra figyelmeztetett, hogy a rakéták indítása „felelőtlen és gyanús lépés”, amely veszélybe sodorja az ország biztonságát és stabilitását, továbbá ürügyet adhat Izraelnek a további katonai műveletekre. A támadások nyomán Libanonban komoly forgalmi torlódások alakultak ki, sokan elhagyták Bejrút déli külvárosait az izraeli csapások miatt. A libanoni egészségügyi minisztérium adatai szerint az izraeli támadások következtében legalább 31 ember életét vesztette, és 149-en megsérültek. A Sky News értesülései szerint az izraeli hadsereg nem adott előzetes figyelmeztetést a lakosságnak a műveletek megkezdése előtt; a csapásokat a Hezbollah rakétatámadásaira válaszul hajtották végre.
 

Fontosabb események:

  • Izrael és az Egyesült Államok szombaton nagyszabású közös katonai műveletet indított Irán ellen, az „Epic Fury” hadműveletben. A támadásokban már több jelentős vezető is meghalt, köztük Ali Hamenei ajatollah Irán legfelsőbb vezetője .
  • Donald Trump elnök vasárnap óva intett Irán válaszcsapásaitól az amerikai és izraeli támadások miatt. Azt mondta, hogy ha Irán „nagyon keményen csap le”, „olyan erővel” fog találkozni, „amilyet még soha nem láttak”.
  • Az izraeli-amerikai közös katonai művelet várhatóan napokig eltart. A Fox Newsnak nyilatkozó tisztviselők szerint Izrael az iráni vezetést veszi célba, míg az Egyesült Államok katonai célpontokat és ballisztikusrakéta-bázisokat vesz célba, amelyek „közvetlen fenyegetést” jelentenek.
  • A Pentagon megerősítette, hogy az Egyesült Államok a hadjárat részeként kétezer nagy hatótávolságú bombákkal felfegyverzett B-2-es lopakodó bombázókat vetett be.
  • Az Öböl-menti Együttműködési Tanács figyelmeztette Iránt, hogy minden szükséges intézkedést megtehet, beleértve a katonai fellépést is, válaszul a Teheránt ért rakéta- és dróntámadásokra.
  • Az Egyesült Királyság jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok brit bázisokat használjon, amit Keir Starmer miniszterelnök „specifikus és korlátozott védelmi” erőfeszítésnek nevezett, hogy a forrásuknál megsemmisítsék az iráni rakétákat.

Számos közel-keleti ország lezárta a légterét

Az Euronews arról számolt be,  a konzuli segítségnyújtás kérdésköre és az európai állampolgárok hazaszállítása már vasárnap reggel sürgetővé vált. Azóta több európai állam is felszólította állampolgárait, hogy halasszák el iráni vagy izraeli utazásaikat, illetve feltétlenül regisztráljanak a konzulátusokon.

Szombaton Katar, Izrael, Irán, Szíria, Irak, Kuvait és Bahrein zárta le légterét. Dubaj, Abu-Dzabi, Doha és Manama repülőterei nem üzemelnek, ezek lezárása megbénította a világ három legnagyobb légitársaságát is; az Emirates, a Qatar Airways és az Etihad naponta körülbelül 90 ezres utasforgalmat bonyolít ezeken a repülőtereken keresztül.  Dubaj és Abu-Dzabi repülőtere is megrongálódott – vélhetően – iráni ellencsapások miatt. 

Hét repülőtéren mintegy 3400 járatot töröltek.

Közben egy olyan videó is terjedni kezdett az X nevű közösségi oldalon, ahogyan egy összeállítás látható az iráni rezsim bázisaiban történt robbanásokról. Hogy a felvételek valódiak-e, arra még nem jöttünk rá, de az biztos, hogy látványos összeállítás készült. 

Nincsenek magyar sérültek

Tegnap dróntámadás érte az iraki Kurdisztán székhelyén, Erbílben üzemelő amerikai bázis egyik lőszerraktárát vasárnap. A támaszponton, ahol magyar katonák is állomásoznak, robbanásokat és hatalmas tüzet is lehetett látni az ott készült és a török sajtóban közzétett felvételeken. 

A Honvédelmi Minisztérium közölte, nincsenek magyar sérültek. 

Hogy mit keresnek magyar katonák a bázison? A nemzetközi koalíció tagjaként már 2015 óta jelen vannak a térségben, különféle feladatokkal, beleértve a kiképzést és támogatást a helyi erőknek. A katonaság feladata nem frontvonalbeli harc, hanem partnerképesség-építés, tanácsadás, segítségnyújtás és csapatkísérés. A magyar kormány 2025 novemberében meghosszabbította a Magyar Honvédség iraki szerepvállalását 2026. december 31-éig. Az akkor közzétett kormányhatározat szerint ez legfeljebb húsz-, váltási időszakban negyvenfős katonai kontingenst jelent. A magyar missziót a terrorizmus elleni küzdelemmel, a migrációs nyomás csökkentésével, ENSZ-kötelezettséggel is indokolja az a parlamenti határozat. Arra is kitér, hogy Magyarország az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció elkötelezett tagja, és meg akarja akadályozni az Iszlám Állam által elkövetett emberi jogi jogsértéseket, különösen az Irak területén élő keresztény és más vallási kisebbségek sérelmére elkövetett népirtást és más emberiesség elleni bűncselekményeket.

Videón az erbíli támadás:

Több mint száz iráni fiatal is odaveszett

Sajnos azonban civilek is az áldozatok közt vannak az amerikai-izraeli offenzíva következtében. Rakétatalálat ért egy iráni leányiskolát szombaton, különböző források legalább száz halálesetről írnak.

A helyi ügyészség 148 halálos áldozatról tud, míg az atlantista lapok ennél kevesebbet, 100-110 holttestet emlegetnek. 

Kiemelt kép: MTI/AP/Altaf Kadri

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.