Csőstül jön a baj Iránban: bármikor összedőlhet a negyvenhét éves uralom
Akkora dominó kezd összedőlni a közel-keleti olajhatalomnál, amilyenre korábban még nem volt példa. Miközben egyre inkább fenyegeti a veszély, hogy az Egyesült Államok támadást indít ellene, már a teheráni rezsim eddigi legnagyobb támogatói is Peszeskjánék bukását követeli. Az egyetlen tapaszt az Izraellel megkötött megállapodás jelentené, de a nyílt sebet ez sem gyógyítja be. A Pesti Srácok kielemezte, mi folyik Iránban.
Napok óta egyre feszültebb Teherán és Washington viszonya. Miközben a sajtó elsősorban Grönlanddal és Venezuelával van elfoglalva, fél szemmel Iránra is pillant, amelynek utcáin folyamatosan robbannak ki tüntetések, és ahol az iszlamista rezsim sorozatban végzi ki az elégedetlenkedőket.
Donald Trump ugyan arra hivatkozik, hogy a rezsim ámokfutását „meg kell állítani”, azonban a konfliktus mögött hasonló szempontok játszanak szerepet, mint a világ legnagyobb szigetével vagy a latin-amerikai országgal kapcsolatban.
Irán ugyanis háromszor annyi olajat termel, mint Venezuela, az OPEC adatai szerint átlagosan napi 3,2 millió hordó olajat nyer ki földjéből, ami a globális nyersolajtermelés nagyjából 4 százalékát teszi ki.
Ez nem akármilyen teljesítmény, tekintve, hogy komoly szankciók sújtják az országot, a nukleáris fegyverkezéstől az emberi jogok megsértésével szemben hozott blokádig, amely érinti az olajkereskedelmet is.
Igaz, ahogyan azt látjuk, mérsékeltebben, mint azt elképzelték.
Irán ugyanis rájött, hogyan kerülheti meg a szankciókat: árnyékflotta üzemeltetésével, amely jelentős kedvezménnyel exportál olajat a térségbe, elsősorban Kínába. Ezen felül kereskedelmi és szállítmányozási vállalatokat is működtet, amelyek az amerikai hatóságok szerint illegálisan viszik ki az országból az olaj- és a petrolkémiai termékeket.
Ezekre éppen ma, pénteken vetett ki szankciót Donald Trump, ahogyan azokra is, akik éppen ezekkel a vállalkozásokkal üzletelnek, és az Egyesült Államok érdekeltségébe tartozó vagyonnal rendelkeznek. Ráadásul azokra az országokra is kivetett 25 százalékos vámot, amelyek fenntartják kereskedelmi kapcsolataikat Iránnal, így az a Brazília sem úszta meg a büntetést, amit már tavaly 50 százalékos vámmal sújtott az elnök.
A szankciókon túl tisztviselők szerint Trump komolyan fontolgatta a Teherán elleni katonai fellépést, amelyhez kedden állt a legközelebb, ám végül lemondott róla. Az eszkaláció veszélyének súlyát jól jelzi, hogy a döntés után a piac azonnal reagált, és a Reuters jelentése szerint négy százalékot esett az olaj ára.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs esély katonai beavatkozásra Iránban. A Fox News forrásokra hivatkozva azt írta, legalább egy amerikai repülőgép-hordozó egészen biztosan a Perzsa-öböl felé tart. Egyelőre nem világos, hogy a jelenleg a Dél-kínai-tengeren működő USS Abraham Lincolnról, vagy a hét elején Norfolkból és San Diegóból indult két anyahajó egyikéről van-e szó. A régióba való átjutás várhatóan legalább egy hetet vesz igénybe.
„Források szerint az elkövetkező napokban és hetekben várhatóan amerikai légi, szárazföldi és tengeri katonai eszközök áramlanak majd a régióba, hogy katonai lehetőségeket biztosítsanak az elnöknek, ha úgy dönt, hogy csapásokat mér Iránra”
– írta a lap, hozzátéve, hogy jelenleg körülbelül 30 ezer amerikai katona állomásozik az Egyesült Államok Központi Parancsnokság régiójában.
Mélyponton Irán gazdasága
Az amerikai elnök egyébként nem véletlenül most időzítette a lépéseket. Ahogyan a tüntetések is mutatják, a szankciók csak-csak megtették hatásukat az iráni rezsimmel szemben, az 1979-es forradalom óta most tűnik az egyik leggyengébbnek.
Nézzük az okokat:
- Miután 2023 októberében kitört a gázai háború, alaposan meggyengültek az iráni rezsim által támogatott és Teherán nemzetközi befolyását biztosító radikális iszlamista szervezetek. A nagy izraeli nyomásnak köszönhetően egyre inkább épül le a Hamász, komoly veszteségeket szenvedett a libanoni Hezbollah is, Szíria egyelőre eredményesen ellenáll az iráni befolyásnak, Irakban pedig csökken a siíta milícia szerepe.
- Súlyos veszteségeket szenvedtek az Izrael elleni háború során 2025 júniusában, amikor eltalálták Irán nukleáris erődítményeit.
- Komoly szárazság pusztított Iránban, amely alapos gyomrost adott az egyébként is döcögősen működő ellátásnak. Ráadásul Teherán képtelen mit kezdeni a természeti erőkkel, ahogyan a 2021 első felében bekövetkezett, több halálos áldozatot követelő extrém szárazsággal sem. Ezáltal akkora vízhiány alakult ki, hogy elapadtak az ivóvizek, kiszáradtak a folyómedrek és a tavak, ráadásul megfelelő mennyiségű csapadék nem esett, de az öntözővíz is hiánycikknek számított.
- Irán valutája, a riál értéke rohamosan zuhan, egyetlen amerikai dollárért több mint egymillió iráni riált kell perkálni, és részben ennek is köszönhetően továbbra is nagyon magas az inflációs ráta. A teheráni jegybank ráadásul egy olyan programot szüntetett meg nemrég, amellyel néhányan olcsóbban juthattak hozzá amerikai dollárhoz. A bazári árusok, bolttulajok – akik korábban élvezték a rezsim támogatását – most Maszúd Peszeskján elnök ellen fordultak.
- A helyzet annyira súlyos, hogy állítólag olyan alapvető élelmiszereket sem kapni a boltokban, mint a főzőolaj vagy a csirkehús.
A fenti problémákhoz képest az elmúlt évek, évtizedek legnagyobb diplomáciai sikereként is felfogható, hogy titokban sikerült Izraellel megállapodnia egy egyfajta „megnemtámadási” szerződés keretében, orosz közvetítéssel. A szokatlan fejlemény mellett a hírt közlő The Washington Post sem ment el, ugyanis a két közel-keleti rivális régóta ellenségeskedik egymással, tavaly júniusban 12 napos háborút is vívtak.
„Néhány nappal azelőtt, hogy december végén kitörtek volna a tüntetések Iránban, izraeli tisztviselők Oroszországon keresztül tájékoztatták az iráni vezetőket, hogy nem támadják meg Iránt, hacsak előbb Izraelt nem támadják meg. Irán orosz csatornákon keresztül válaszolt, hogy tartózkodik a megelőző csapástól is”
– írta a lap.
Ez azonban egyelőre csak egy aprócska tapasz a nyílt sebre, az egyszerre fellépő külső és belső konfliktusokat még egy olyan régóta uralkodó rezsim sem szokta bírni, mint az iráni. Többen úgy vélik, Teherán vezetésének napjai meg vannak számlálva. Jelen sorok szerzője is így látja.
Kiemelt kép: Teheráni tüntetők demonstrálnak a szabad Iránért. Fotó: Northfoto
