Bosszantó egy bugris bunkó, abcug Péter, le vele!
Bütyök retteg
Biztos, hogy van, akinek beugrik, honnan az idézet. De a többieknek is segítek: Az “István, a Király” egyik dalában az örökké elégedetlen, köpönyegforgató három főúr énekli. Egyszer így, egyszer úgy – a dal ugyanis két alkalommal is megszólal.
Egyszer Koppánnyal szemben:
Bosszantó egy bugris bunkó.
Abcug Koppány, le vele!
Illemkódexről nem hallott,
S nem tud még olvasni se.
Mocskos bűzös jurtájában
Úrnak képzeli magát.
A kultúráról azt sem tudja,
Eszik-e vagy megisszák.
Van még tovább is, de a lényeg benne volt. Aztán amikor úgy vélik, Koppány lesz a győztes, akkor István ellen fordulnak:
Bosszantó, beképzelt fickó,
Abcug István nem kell már.
Azt gondolja egyet füttyent,
S mindenki haptákban áll.
A három főurat egyébként Balázs Péter, Szakácsi Sándor és Sörös Sándor játszotta – sajnos már egyikük sincs köztünk; Sörös Sándor alig egy hónapja hunyt el, Balázs Péter másfél éve, Szakácsi Sándor pedig 2007-ben. A Rockoperát nézve-hallgatva nem tudtunk haragudni ezekre a jellemtelen szarháziakra – annyira jól játszotta őket a három kiváló színész.
István viszont nagyon is meg tudott haragudni:
Léhűtők, hitványok, lelketlen szolgálók, haszonlesők!
A harcokban elbújtok, s osztásnál tolongtok egymás előtt.
Ezt énekelte nekik, amikor István győzelme után jelentkeztek a jussukért; merthogy állításuk szerint ők aztán nagyon ott voltak végig István mellett, és keményen harcoltak.
Igen, rengeteg a véletlen áthallás….
Hitvány haszonlesőkből bőven akad ma is. Akik a NER haszonélvezőiként egy rakat lóvét felmarkoltak, majd pedig amikor látták, hogy valóban árad a Tisza, gyorsan át is zsilipeltek. Wáberer György és a szentkirályis csávó (Balogh Levente) csak a jéghegy csúcsa, van még jó pár rajtuk kívül.
Ellenben a “bosszantó, beképzelt fickó” és a “bugris bunkó” ma nem a két ellenfél, hanem egy és ugyanaz az ember. Orbán se nem beképzelt, se nem bugris. Persze, miniszterelnökként volt egyfajta tekintély és távolságtartás a megjelenésében, de bármikor képes volt könnyed, közvetlen lenni, akár hétköznapi is. Például amikor a meccsen szotyizott. Hú, mit kapott ezért a haladároktól…hogy micsoda suttyó, bunkó dolog ez!
És most mit reagáltak a haladárok, amikor az új, úgynevezett miniszterelnök egy jó nagy csulát köpött le az erkélyről a tüntetőkre? Na, mit? Természetesen semmit. Tücsökciripelés. A politikusok megnyilvánulásaira mindig oly kényes Telex, HVG, 444, 24.hu és egyéb propagandisták kussolnak. Pedig hát, ha valami bugris, prosztó dolog, az csulázni. És még miniszterelnöknek sem kell hozzá lenni. 1981-ben, a Károlyi-kertben, a kavicson focizás közben is bugris bunkó volt az, aki csulázott.
És persze, ezt is megússza. A mézeshetek még mindig tartanak. A szektahívekhez el sem jut a hír, de ha eljutna sem zavarná őket. Meg hát úgyis fideszesekre köpött, megérdemlik. Ezek így gondolkodnak. Persze, OK, bugris bunkók ők is, valószínűleg csuláznak is, nagyokat krákogva. Similis simile gaudet. De azért nem minden tiszás ekkora gyökér. Mégis, ők sem akarnak szembenézni a valósággal, a kognitív disszonanciával. Egyesek közülük egészen odáig voltak képesek ragadtatni magukat, hogy Antall József szellemi örökösének nevezték Magyar Pétert. Antall Józsefet történetesen volt szerencsém jól ismerni személyesen. Olyan helyzetekben is, amikor nem kellett ügyelni a nyilvánosság előtti viselkedésre. De csulázni sosem láttam.
Szerintem korábban sem volt olyan miniszterelnöke Magyarországnak (de talán más országoknak sem), aki nyilvánosan csulázott volna. Most már van. Tényleg egy bugris bunkó.
