A közel-keleti konfliktus migrációs következményei már tetten érhetőek
Azt eddig is tudni lehetett, hogy a közel-keleti háborús helyzet hatása nemcsak magát a térséget, hanem az egész világot érinti fogja, mind gazdaságilag, politikailag és migrációs szempontból. Utóbbi esetében viszont elsősorban nem a háború hatására meginduló tömegekről van szó, hanem azokról a migráns személyekről, akiket Európa már rég befogadott. Azokról az emberekről, akik élvezik annak az Európának a "szabadságát", amely már saját kultúráját és vallási identitását is sárba tiporja csupán azért, hogy a más - főként iszlám - vallásúaknak minél nagyobb teret biztosítson. A 2015-ös migrációs hullám volt a "bevándorlás" tetőpontja, amelynek keretében Európa ellenőrizetlenül engedte be migránsok százezreit és amivel elérték, hogy az "ellenség" - politikai támogatással - belülről bomlassza a meglévő politikai és társadalmi berendezkedést. A közel-keleti konfliktus kirobbanásával pedig a "belső ellenség" újjáéledt és fő célpontja most a keresztények mellett a zsinagógák és a zsidó vallás lett.
Nem kellett sokáig várni, hogy a közel-keleti konfliktusnak meglegyenek a gazdaságin túl a "migrációs" következményei is. Mivel Európa nyugati államai hagyták magukat elárasztani az "ellenőrizetlen" és így biztonsági szempontból veszélyt jelentő iszlám vallású migránsokkal, várható volt, hogy bármilyen, az iszlám világot a nyugati országok vagy Izrael részéről érő agressziója maga után vonja a "gyámoltak" egy részének frusztrációját. Utóbbi pedig a legkülönfélébb tettekben nyilvánul meg: ártatlan emberek elleni erőszakban vagy rongálásában. Így történt ez a migránsoktól hemzsegő Belgiumban is, ahol a közel-keleti konfliktus egyik következményeként egy zsinagóga előtt történt robbantás.
Kellett a migráció? Belülről "bombázza" a közel-keleti konfliktus a nyugati államokat
A belgiumi Liége városában található zsinagóga előtti teret robbanások zaja rázta meg hétfőn hajnali négykor. A hatóságok közölték, hogy személyi sérülés nem történt, ugyanakkor a zsinagóga a robbanásban súlyosan megrongálódott: a zsinagóga ablakai kitörtek, és a szemközti épületekben is több ablak betört a robbanás erejétől.
A támadás célpontjából kiindulva egyértelmű a bűncselekmény antiszemita háttere, amely véleménynek Willy Demeyer, Liège polgármestere is hangot adott, közölve:
Az eddigi információk alapján kevés kétség merül fel.
Természetesen a zsidók elleni támadások az utóbbi években Izrael külföldi katonai tevékenységei miatt elég gyakoriak, azonban Liege-ben az ilyen jellegű támadásokkal sokkal ritkábban kell számolni, mint mondjuk a no-go zónáiról híres Brüsszelben. Persze, egy támadás is sok, főleg, ha az az embereket csupán a vallásuk miatt éri. Európa azonban szépen hozzájárult ahhoz évtizedről - évtizedre, hogy megteremtse azokat az iszlám párhuzamos társadalmakat, amelyek önálló "életformával" rendelkeznek az adott ország társadalmán belül. Hiába az asszimiláció kudarcai, a nyugati országoknak több és több migráns kell, hogy aztán az instabil közel-keleti helyzet folyományaként vagy inkább következményeként a "befogadott jótét lelkek" az agresszió minden formáját gyakorolhassák a "hitetleneken". Európa nemcsak, hogy behívta az "ellenséget" a kapuin belülre, hanem még privilégiumokkal is megjutalmazta a keresztények és a zsidók kárára.
Európa nem a kemény fellépést, hanem saját gyökereinek az eltaposását választotta, és intézkedéseivel csak táplálta az "ellenséget", mint visszafogta volna azt.
