Pesti Srácok

Figyelem, meg is van az év vicce: ukránok jönnének ellenőrizni a magyar választásokat

Figyelem, meg is van az év vicce: ukránok jönnének ellenőrizni a magyar választásokat

"Végre" megint megszólaltak az ukránok, mert még a végén elhinnénk, nem szólnának bele a parlamenti választásokba.

Ha legalább csak annyi eszük lenne az ukránoknak, mint mondjuk a románoknak (értsd: kevesebb ostobaságot nyilatkoznának a médiának), elhinnénk, hogy a szórakoztatóipar jeles képviselőiről beszélnénk, nem pedig bohócokról, akiknél legfeljebb a túlméretezett cipő hiányozna csupán.

Most éppen egy bizonyos Heorhij Tikhij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője csacsogott arról, hogy neki „elég komoly aggályai vannak a közelgő magyarországi választások átláthatóságával” kapcsolatban.

Úgyhogy ő biz’ isten felajánlja, hogy akár „önként jelentkezőket” is küldene választási megfigyelőként. Hiszen valakinek ellenőriznie kell a magyarországi választások tisztaságát, nemdebár?

De könyörgöm, honnan ismerik fel egyáltalán, hogy mit kell ellenőrizni? Ukrajnában több mint hat éve nem tartottak választásokat, mert háború van, ilyenkor pedig nincs és nem is lehet demokrácia, különösen, ha Volodimir Zelenszkij leváltásáról van szó.

Talán Brüsszeltől tanulnának, de ők is rendesen befürödtek, amikor négy éve EBESZ-megfigyelőket küldtek, akik kerek-perec megmondták a tenyerét dörzsölő Manfred Webernek és Ursulának, hogy minden rendben, semmi visszaélés nem volt.

Szóval ha véletlenül mégiscsak az ukránok jönnek megfigyelősdit játszani, mutassuk meg majd nekik, hogy lehet kinyitni egy olyan csapot, ahonnan valami fekete cucc meg gőz jön ki. Csakhogy végre felfogják, hova megy a Barátság-vezeték.

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.