Pesti Srácok

Tudjuk hová koncentrált Brüsszel, erre EU-szkeptikus párt nyert Bulgáriában

Tudjuk hová koncentrált Brüsszel, erre EU-szkeptikus párt nyert Bulgáriában
Fotó: Boriszlav Trosev

A szavazás utáni felmérések szerint a volt elnök, Rumen Radev pártja nyeri a vasárnapi parlamenti választásokat - közölte a Bolgár Nemzeti Televízió. Három közvélemény-kutató felmérése is a 62 éves Radev pártjának győzelmét jelzi előre. Úgy tűnik, Brüsszelben nem figyeltek eléggé...

A szófiai székhelyű Alpha Research által végzett vasárnapi exit poll szerint Radev Progresszív Bulgária pártja a szavazatok 38,1 százalékát szerzi meg, messze megelőzve a Bojko Boriszov volt miniszterelnök vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért-Demokratikus Erők Szövetségét (GERB-UDF), amely 15,9 százalékkal áll a második helyen. Az eredmény kellemetlen lehet Brüsszel számára...

Brüsszel RADEV, Rumen
Brüsszelben elnéztek valamit; fotó: Boriszlav Trosev

Az Alpha Research korábbi adatai szerint őket követi a Folytatjuk a Változást-Demokratikus Bulgária (PP-DB) koalíciója 14,3 százalékkal, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (MRF) 8,4 százalékkal, az Újjászületés párt 4,9 százalékkal és a Bolgár Szocialista Párt (BSP) - Egyesült Baloldal 4,1 százalékkal. A Trend kutatócsoport által végzett felmérés szerint Radev pártja 39,2 százalékot szerez, Boriszov pártja pedig 15,1 százalékot.

A Mjara Szociológiai Ügynökség felmérése alapján a Progresszív Bulgária 38,7 százalékot, a GERB-UDF 14,8 százalékot, a PP-DB 13,1 százalékot, az MRF 9,2 százalékot, az Újjászületés 5,3 százalékot, a BSP-Egyesült Baloldal pedig 4,0 százalékot ér el.

Radev szerint túlzott Brüsszel oroszellenessége

Az euroszkeptikus Radev, aki az Oroszországgal való kapcsolatok felújítását szorgalmazza, és ellenzi Ukrajna Moszkva elleni háborús erőfeszítéseinek katonai támogatását, januárban lemondott az elnöki posztról, hogy indulhasson a választásokon, amelyekre azután került sor, hogy decemberben tömeges demonstrációk kényszerítették távozásra a kormányt.

Rumen Radev azzal kampányolt, hogy meg akarja szabadítani az országot az "oligarchikus kormányzási modelltől", és támogatta a korrupcióellenes tüntetéseket.

Ez volt a nyolcadik választás öt év alatt a több mint 6,5 milliós balkáni országban. Az exit pollok közzététele után az újságíróknak adott rövid nyilatkozatában Radev hangsúlyozta, hogy minden tőlük telhetőt el fognak követni, hogy ne kelljen rövid időn belül újabb választásokat tartani az országban.

Ez végzetes lenne Bulgáriára nézve

- mondta.

Radev arról is szólt, hogy hajlandó lenne együttműködni a PP-DB koalícióval az igazságszolgáltatási reform ügyében, de hozzátette, hogy a kisebbségi kormány is egy lehetőség. "Készek vagyunk megfontolni a különböző lehetőségeket, hogy Bulgáriának rendezett és stabil kormánya legyen" - mondta.

A hivatalos választási eredményeket várhatóan hétfőn jelentik be.

Az alkotmány értelmében az elnök a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező erőt bízza meg a kormányalakítással. Ha ez nem sikerül, a második legnagyobb frakció, majd egy másik párt is megkísérelheti a kormányalakítást.

 

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)