Pesti Srácok

Lánczi Tamás: a magyar politikai térben továbbra is jelen van a külföldi befolyásgyakorlás

Lánczi Tamás: a  magyar politikai térben továbbra is jelen van a külföldi befolyásgyakorlás

A magyar politikai térben továbbra is jelen van a külföldi befolyásgyakorlás, még akkor is, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszűnne. Lánczi Tamás a Facebookon közzétett bejegyzésében reagált arra a felvetésre, hogy az új politikai erő nem számol a hivatal jövőjével, hangsúlyozva: a feltárt jelenségek ettől nem tűnnek el.

A magyar politikai térben továbbra is jelen van a külföldi befolyásgyakorlás, még akkor is, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszűnne. Lánczi Tamás a Facebookon közzétett bejegyzésében reagált arra a felvetésre, hogy az új politikai erő nem számol a hivatal jövőjével, hangsúlyozva: a feltárt jelenségek ettől nem tűnnek el.  

LÁNCZI, szuveneritás
Lánczi Tamás Magyarország szuveneritását félti (Fotó: MTI)Koszticsák Szilárd)

Lánczi Tamás: külföldi nyomásgyakorlás a háttérben

Álláspontja szerint az elmúlt évek munkája azt igazolta, hogy a magyar demokratikus folyamatokba történő külföldi beavatkozás valós jelenség. Úgy véli, különböző hálózatok képesek befolyásolni a közéletet, beleértve a politikát, a médiát és a választási kampányokat is. A hivatal működését emiatt folyamatos támadások érték, mivel tevékenysége veszélyt jelentett azok számára, akik nem szuverén államként tekintenek Magyarországra.  

Lánczi hangsúlyozta, hogy a befolyásszerzési kísérletek rendszerszintűek, és a rendszerváltástól napjainkig nyomon követhetők. A külföldről finanszírozott szereplők szerinte aktívan alakítják a hazai politikai és társadalmi folyamatokat, ami hosszú távú kihívást jelent az ország számára.  

Fontos állítások:

  • A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése nem szünteti meg a külföldi befolyásgyakorlást.  
  • A hivatal szerint kiterjedt, külföldről finanszírozott hálózatok működnek Magyarországon.  
  • A befolyás kiterjed a médiára, a politikára és a választási kampányokra is.  

A politikus szerint ezért a szuverenitás védelme továbbra is kulcskérdés marad, függetlenül attól, hogy intézményi szinten milyen változások következnek be.


 

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!